19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén
Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
2. cikk / 19 Érvénytelen ajánlat elektronikus licitnél
Kérdés: Elektronikus licitnél a következőt olvasom a dokumentációban: nem érvénytelen az ajánlat, ha azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be, vagy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést. Hogyan írhatja elő ezt az ajánlatkérő?
3. cikk / 19 Teljesítési biztosíték alvállalkozóval szemben
Kérdés: Építési vállalkozóként fővállalkozó vagyok, és az ajánlatkérő felhívta a figyelmemet arra, hogy milyen mértékben alkalmazhatok alvállalkozót. Erről tudomásom volt, azonban kivételesen olyan figyelmeztetést is tartalmaz a dokumentáció, hogy akármilyen mértékű teljesítési biztosítékot nem írhatok elő. Ezek szerint nem kötbérezhetem meg az alvállalkozómat úgy, ahogyan eddig tettem?
4. cikk / 19 Kötbér szerződéses biztosítékként történő értelmezése
Kérdés: Kérem, értelmezzék a szerződéses biztosíték fogalmát annak a felvetésnek a szempontjából, hogy a kötbér közbeszerzési szempontból szerződéses biztosítéknak tekinthető-e?
5. cikk / 19 2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás
Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
6. cikk / 19 Biztosíték és kötbér
Kérdés: Kötelező biztosítékot kikötni az ajánlati felhívásban? Mi a különbség a biztosíték és a kötbér között?
7. cikk / 19 Biztosítéknyújtás új szabálya
Kérdés: A biztosíték mértékére vonatkozó szabály módosult. Ez azt jelenti, hogy nincs értelme előírni a biztosítékot?
8. cikk / 19 Pótmunka értelmezése
Kérdés: Miért nem alkalmazhatjuk a bevált pótmunka értelmezést a közbeszerzésben, amikor arra külön szabály is rendelkezésre áll?
9. cikk / 19 Alkalmasság igazolása az új Kbt. szerint
Kérdés: Valóban nincs már lehetőség, mint esetünkben saját anyacégünktől bekérni – mint erőforrást nyújtó szervezettől – a közjegyző előtti nyilatkozatot a kizáró okokról, aláírási címpéldányokat, banki nyilatkozatot az összes számlavezető bankjuktól, mérlegeredményt és forgalmi adatokat két évről, nyilatkozatot arról, hogy "a szerződés időtartama alatt rendelkezésükre fognak állni a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások?" Mindezt az alapján tettük, hogy az ajánlatkérő előírta: "Igénybe vett erőforrás esetén a Kbt. 65. § (4) bekezdés szerinti igazolás"-t kér.
10. cikk / 19 Szerződések ellenjegyzéséről ismételten
Kérdés: Önök a "2235. Építőipari kivitelezésre kötött szerződések ellenjegyzése" kérdésben az alábbiakat írják: "Az építőipari kiviteli tevékenységről szóló 191/2009. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben jogtanácsosi vagy ügyvédi ellenjegyzés szükséges az építési szerződéshez... A hivatkozott jogszabályhely szerint 90 millió forint vagy a fölötti értéket képviselő, nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződés teljesítése során fedezetkezelőnek kell közreműködnie, és az ilyen szerződést jogtanácsosnak vagy ügyvédnek kell ellenjegyeznie." A hivatkozott Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy a szerződésnek "a 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben ügyvéd vagy jogtanácsos általi ellenjegyzése szükséges", azaz a Kbt. hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó építési beruházás esetén. Én úgy értelmeztem, hogy sem a 3. § (2) bekezdése, sem más rendelkezés nem mondja ki, hogy a nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződést ügyvédnek vagy jogtanácsosnak kell ellenjegyeznie, és azt sem mondja ki, hogy az ilyen fedezetkezeléssel érintett szerződést így kéne ellenjegyezni. Melyik értelmezés a helyes? Kérem a jogszabályi hivatkozások pontos megjelölése mellett szíveskedjenek megjelölni, hogy miért lenne alaki hibás az a nem közbeszerzési eljárás alapján kötött építési-kivitelezési szerződés, amelyen nem szerepel ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzés?
