Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása II.

Kérdés: Kifogásolhatom-e, hogy hirdetmény nélküli eljárást folytatott le az ajánlatkérő egy sikertelen nyílt eljárást követően? (Álláspontunk szerint, a piaci versenyre tekintettel nem lett volna szükség arra, hogy az egy darab ajánlattevőt meghívja, mi például szívesen indultunk volna a második eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] ...ajánlat nem volt megfelelő, noha a szóban forgó szerződés tárgya objektíve nem mutat olyan sajátosságokat, amelyek azt indokolnák, hogy a teljesítést kizárólag erre a gazdasági szereplőre bízzák."Fentiek szerint, amennyiben nem volt jelentős változás az eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Fedezet ismertetése feltételes közbeszerzés esetén

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében kell-e ismertetni a fedezetet?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatot tett ajánlattevővel – b) pont.A (3) bekezdés szerint ha a (2) bekezdés a) pontjában foglalt eredménytelenségi eset oka a teljesítéshez eredetileg rendelkezésre álló anyagi fedezet egészében vagy részben történő elvonása, az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Bírálat mellőzhetősége közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében van-e lehetőség arra, hogy a bírálatot ne kelljen elvégeznem?
Részlet a válaszából: […] ...működés hibájára. A Kbt. 53. §-ának (4) bekezdése ugyanakkor utal a bírálat elhagyására, amennyiben a szerződés teljesítésére az ajánlatkérő képtelenné vált, vagy egyébként elállásnak, felmondásnak lenne helye – ami összhangban van a Kbt. 77...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Eredménytelenné nyilvánítás forráshiány miatt

Kérdés: Ha feltételesen indítok egy uniós nyílt eljárást, melyet a felhívásban is jelzek, majd az értékelés során már hivatalosan is kiderül, hogy nem lesz forrás, azaz az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani, mikor tehetem ezt meg? Azonnal vagy az értékelést követően?
Részlet a válaszából: […] ...§ (2) bekezdésének a) pontja szerint az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált, vagy a szerződéstől való elállásnak vagy a szerződés felmondásának lenne helye [53. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Indokoláskérés kirívóan alacsony árra elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő a dokumentációban köteles tájékoztatást adni arról, hogy a közbeszerzés becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét a Kbt. 62. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően nem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.