Becsült érték számítása

Kérdés: Szolgáltatásmegrendelés becsült értékének meghatározása kapcsán kérem értelmezésüket a Kbt. 17. § (2) és (3) bekezdés elhatárolásában, azaz melyik módszert, mely esetben kell alkalmazni? Mit ért a Kbt. „rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződés” alatt, milyen fogalmi elemeket kell vizsgálni ahhoz, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa, hogy a megkötni kívánt szerződése kapcsán a tárgyi becsült érték számítási módszere szerint kell eljárnia? Mit ért a Kbt. olyan szerződés alatt, amely nem tartalmazza a teljes díjat? Milyen fogalmi elemeket kell vizsgálni ahhoz, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa, hogy a megkötni kívánt szerződése kapcsán a tárgyi becsült érték számítási módszere szerint kell eljárnia?
Részlet a válaszából: […] ...tényleges ellenszolgáltatás, módosítva a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagyb) az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Adminisztratív hiba az ártáblázatban

Kérdés: Reparálható-e az a jogsértés, ha az ajánlatkérő már a bontást követően veszi észre, hogy hiba van az egyik táblázatban, melyet minden ajánlattevő benyújtott, különbözőképpen kezelve az egyik – a felhívás tartalmától eltérő – sor kitöltését?
Részlet a válaszából: […] ...esetben. Itt az ajánlati ártáblázatban adminisztratív hiba miatt a legfeljebb napok számát 182 napban határozta meg, amely a szerződés teljesítésének kérelmező által elvárt és az eljárást megindító felhívásban rögzített időtartamával ellentétben nem kettő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Jóteljesítési biztosíték kikötésének lehetősége alvállalkozónál

Kérdés: A jogszabályoknak megfelelően helyesen járok-e el, ha építési beruházás nemzeti nyílt eljárás nyerteseként jóteljesítési biztosítékot kötök ki az alvállalkozómmal kötött szerződésemben, figyelemmel a 322/2015. Korm. rendelet, illetve a Kbt. szabályaira úgy, hogy az ajánlatkérő nem írta elő a közbeszerzési dokumentumokban a biztosítékot sem a nyertes ajánlattevő felé, sem alvállalkozója felé, és nem tiltotta meg az alvállalkozókkal kötött szerződésben történő alkalmazását sem?
Részlet a válaszából: […] ...határoz meg kötelezettségeket. A Kbt. 134. § (2) bekezdése a tartalékkeret mértékét korlátozza, míg a (7) bekezdés a hibás teljesítéssel kapcsolatos igények teljesítésére kikötött biztosítékról tartalmaz szabályokat az alábbiak szerint."Kbt. 134. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Szerződésteljesítés felfüggesztése

Kérdés: Mit tehet a nyertes ajánlattevő abban az esetben, ha ő maga folyamatosan és hibátlanul teljesíti a közbeszerzés alapján megkötött szerződést, az ajánlatkérő azonban forráshiányra hivatkozva felhagy az ellenszolgáltatásnak a teljesítés szakaszaihoz igazodó kifizetésével, a nyertes ajánlattevőtől viszont közbeszerzési érdekre hivatkozva további teljesítést követel? Felfüggesztheti-e teljesítését az ajánlattevő, avagy a közbeszerzés speciális szabályai miatt ez valóban nem lehetséges?
Részlet a válaszából: […] ...viszont szabályozza, hogy az ajánlatkérőnek miként kell érvényesítenie a közpénzekkel való felelős gazdálkodás elvét a szerződés teljesítése során, vagyis hogy az ajánlatkérőt nem csupán ellenőrzési, hanem igényérvényesítési kötelezettség is terheli, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...vezették le, hogy mivel a szerződést az ajánlat tartalmának megfelelően kell teljesíteni, ezért nyilvánvaló jogi hibában szenved az a teljesítés, amelyben mégsem vesz részt az ajánlatban nevesített alvállalkozó. Ebből következően az ajánlatkérőnek, akit a régi Ptk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Az ajánlatkérő kötöttsége a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz

Kérdés: Szerződésmódosítás esetén az ajánlatkérő később, egy esetleges jogorvoslati eljárás során kiegészítheti-e a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglalt jogszabályi és ténybeli indokokat újabbakkal, áttérhet-e más indokokra a szerződésmódosítás körében, avagy teljes egészében kötve van a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz? Hivatkozhat-e az ajánlatkérő a szerződésmódosítás okaként arra, hogy a szerződés megkötésére a tervezettnél későbbi időpontban került sor?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési igényét meghatároznia, ennek során – a jogszabály keretei között – az egyes feltételeket maga szabja meg. A szerződés teljesítésének határidejét is megjelölheti a szerződés aláírásától számított időpontban, de konkrét naptári napban is. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
Részlet a válaszából: […] ...alapján j) pontja szerinti kizáró ok miatt kizárásra került;–az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása kétszeres hiánypótlást követően

Kérdés: Az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásban meghatározott határidőben benyújtotta az előírt alkalmassági követelmény tekintetében (egyben értékelési szempontra) a három szakember képzettségét/végzettségét alátámasztó iskolai oklevelét és önéletrajzát. Az önéletrajzok végén a következő szövegezésű rendelkezésre állási nyilatkozat található: "Nyilatkozom, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén rendelkezése állok, közreműködöm a teljesítésben, az ajánlatban szereplő pozícióban, és nincs más olyan kötelezettségem a teljesítés időszakában, amely a szerződés teljesítésében való munkavégzésemet bármilyen szempontból akadályozná." Az ajánlatkérő felhívta az ajánlattevő figyelmét, hogy használhat a kiadottól eltérő nyilatkozatot, de annak tartalmilag meg kell egyeznie az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatminta tartalmával. Az érintett ajánlattevő a következő hiánypótlása során azonban nem kiegészítette a szakmai önéletrajzok utolsó oldalain szereplő, rendelkezésre állási nyilatkozatok tartalmát, hanem külön csatolt önéletrajzot, amelynek a végén már nem szerepel részben sem rendelkezésre állási nyilatkozat, továbbá külön becsatolta a rendelkezésre állási nyilatkozatokat az ajánlatkérő által kiadott mintát alkalmazva. Az ajánlatkérő jogszerűen érvénytelenítheti-e az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján, vagy elfogadható ez a hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a leírtak alapján a második hiánypótlás kibocsátása szükségtelen volt. Az eredeti nyilatkozati tartalom alapján eldönthető volt, hogy az ajánlattevő szakembere tisztában volt azzal, hogy önéletrajzát aláírva rendelkezésre állási nyilatkozatot tesz....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Kapacitást biztosító bevonása mérleg szerinti eredmény igazolására

Kérdés: Bevonható-e kapacitást biztosító, amennyiben nem árbevételt, hanem mérleg szerinti eredményt kell igazolni?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmasság igazolásához felhasználja, a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként felel az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért.Mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Teljesítésbe be nem vont kapacitást nyújtó/alvállalkozó polgári jogi igénye

Kérdés: Milyen polgári jogi igény illeti meg a kapacitást nyújtót/alvállalkozót, ha bevonására utóbb mégsem kerül sor?
Részlet a válaszából: […] ...tesz a kapacitást nyújtó szervezet és az alvállalkozó között. Az előbbit ugyanis főszabály szerint nem lehet kihagyni a szerződés teljesítéséből, hiszen a Kbt. 138. §-ának (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy az ajánlattevő az alkalmasságának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.
1
2
3
8