GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...miatt jogorvoslatra nem került sor, az ajánlatkérő megítélése szerint a kizárás alapjául szolgáló cselekmény miatt a szerződés teljesítése vonatkozásában a megbízhatósága alapos okkal megkérdőjelezhető, az érintett eljárás lezárulásától számított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Kizárás az eljárásból azonos franchise-szerződés esetében

Kérdés: Ki kell-e zárni azokat az ajánlattevőket, amelyek azonos céggel vannak franchise-kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...megóvásával kapcsolatban utasítási jog illeti meg...(3) A jogbérletbe adó jogosult a szerződésben és az utasításaiban foglaltak teljesítését ellenőrizni."A teljesítésben továbbá a jogbérletbe adót annyiban illeti meg ellenőrzési jog, mely a szerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Alternatív ajánlattétel keretmegállapodás során

Kérdés: Lehet-e azonos terméket különböző áron megajánlani azonos keretmegállapodásos eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelműnek és konkrétnak kell lennie, az árak a fentiekben levezetett módon nemcsak az ajánlatok sorrendjére, hanem a keretmegállapodás teljesítése során is szerepet játszanak. A jogorvoslati fórum szerint az alternatív, többváltozatú ajánlattétel torzító hatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...perindítással egyidejűleg aKözbeszerzési Döntőbizottságnak ideiglenes intézkedésként kérnie kell abíróságtól a szerződés további teljesítésének felfüggesztését. A KözbeszerzésiDöntőbizottságot a perben teljes költségmentesség illeti meg."Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Átláthatósági megállapodás

Kérdés: Mi a lényege az átláthatósági megállapodásnak?
Részlet a válaszából: […] ...lehetővétételére, hogy az átláthatósági biztos a közbeszerzési eljárás, a jogorvoslatieljárás, valamint a közbeszerzési szerződés teljesítése és módosítása soránvalamennyi iratba betekintsen, valamennyi eljárási cselekménynél jelen legyen,– a szerződő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Kötelező részajánlattétel

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
Részlet a válaszából: […] ...érdekkörébe tartozó szervezési,koordinációs indokok (például, hogy az ajánlatkérőnek kevesebb ajánlattevővelkelljen a szerződés teljesítése során kapcsolatot tartania), tekintettelegyrészt arra, hogy ezek minden olyan esetben fennállnak, amikor a beszerzéstárgyát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.