Hirdetményi információk csökkenése

Kérdés: A 2020-ban hatályba lépő módosítás indokolása azt írja, hogy kevesebb információt kell adni a hirdetményben, de én nem találom, hogy ez miből következik. Például olyan hasznos dolgokat, mint a FAKSZ lajstromszáma, kell-e közölnöm továbbra is?
Részlet a válaszából: […] ...több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben meg kell jelölni a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő (részvételre jelentkező) alvállalkozót kíván igénybe venni, az ezen részek tekintetében igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...figyelmen kívül pusztán amiatt, mert a részajánlathoz benyújtott dokumentumok között nem naplózott az informatikai rendszer "hiánypótlás teljesítése" cselekményt, függetlenül egy másik részhez feltöltött dokumentum vonatkozó tartalmától. A Döntőbizottság nem fogadta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Informatikai közbeszerzési terv feltöltése az EKR-be

Kérdés: Fel kell-e töltenem az informatikai közbeszerzési tervet az EKR-be? A közbeszerzési terv része-e az informatikai közbeszerzési terv, vagy a kettő független egymástól?
Részlet a válaszából: […] ...irányadó eljárási rendet,– a tervezett eljárás fajtáját,– az eljárás megindításának tervezett időpontját, és– a szerződés teljesítésének várható időpontját – a)-f) pontok.A közbeszerzési terv definícióját a Kbt. 42. §-ának (1) bekezdése tartalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Közbeszerzési terv alakisága

Kérdés: Egy előadáson azt hallottam, hogy a közbeszerzési terv formátuma kötelező lesz, és azt közzé is kell tenni. Ezt azonban nem találom a törvényben, pontosabban a közzététel most is benne van. Milyen szabályt kell követni?
Részlet a válaszából: […] ...irányadó eljárási rendet,– a tervezett eljárás fajtáját,– az eljárás megindításának tervezett időpontját és– a szerződés teljesítésének várható időpontját – a)-f) pontok.Ez a szabály 2017. XI. 15-től hatályos. A kormányrendelet a fentiek alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése pontosításra került az alábbi tartalommal:– az ajánlattevőnek, illetve a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolása árubeszerzés, építési beruházás, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

ESPD alkalmazása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Kötelező-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása sürgősség esetében, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...benyújtásakor be kell nyújtani a kizáró okok hiányára és – amennyiben az ajánlatkérő előírta – az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó igazolásokat. Egy ajánlattevő ajánlattételre történő felhívása esetén a törvény 76. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Közbeszerzés kiírása fedezet hiányában

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlatkérő úgy írja ki a felhívást, hogy nincs arra fedezet?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 75. §-ának (3) és (4) bekezdése az alábbiak szerint:– ha a (2) bekezdés a) pontjában foglalt eredménytelenségi eset oka a teljesítéshez eredetileg rendelkezésre álló anyagi fedezet egészben vagy részben történő elvonása, az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Védett műhely minőség-ellenőrzése

Kérdés: Az új Kbt. alapján indítandó közbeszerzésünket védett műhelyek számára kívánjuk fenntartani. Korábbi, hasonló eljárásaink során az eljárásban a régi Kbt. által hivatkozott "jogszabályban meghatározottak" szerint, azaz a 302/2006. kormányrendelet szerint folytattuk le, figyelembe véve a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatóját (KÉ. 2014. évi 109. szám) is. A védett műhely "státusz" igazolására a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal igazolását kértük a kormányrendelet 5. §-a (4) bekezdésének megfelelően. Kérdésünk, hogy véleményük szerint továbbra is alkalmazható-e a 302/2006. kormányrendelet annak ellenére, hogy a felhatalmazó rendelkezés – többszörösen – hatályon kívül került, és az új Kbt.-ben már hivatkozás sincs a "külön jogszabályra"? (Az új Kbt. csak a védett műhely fogalmát határozza meg, de az nem egyértelmű, hogy ajánlatkérő a védettműhely-minősítést az eljárás során miként ellenőrizhetné.)
Részlet a válaszából: […] ...legalább 30%-ban megváltozott munkaképességű, fogyatékos vagy hátrányos helyzetű személyek kerülnek alkalmazásra a szerződés teljesítése során (védett munkahely-teremtési program). Erre a tényre az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

SZÉP kártya beszerzésének közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Széchenyi Pihenőkártyával kapcsolatban lenne kérdésem. Több helyütt (Közbeszerzési Levelek, Közbeszerzési Szemle) is olvastam, hogy az 55/2011. kormányrendelet szerint a SZÉP kártya beszerzése nem közbeszerzés-köteles, mivel nem visszterhes a szerződés. Feltehetőleg a rendelet 10. §-a alapján következtetnek erre. A KÉ-ben SZÉP kártyával kapcsolatos felhívást nem találtam, mi meghaladjuk a közbeszerzési értékhatárt e tárgyban, és három bank is tudja nyújtani ezt a szolgáltatást számunkra. Mi az álláspontjuk a SZÉP kártyával kapcsolatban, kell-e rá közbeszerzési eljárást lefolytatni, vagy a hivatkozott kormányrendelet 10. §-a alapján kivédhető, hogy nem közbeszerzés-köteles? (A banknak átutaljuk előre az összeget, és ő feltölti a számlákra.) De ha mégis le kellene folytatnunk, milyen bírálati szempontok lehetnek? A kártyákra, számlákra utalandó összeg ugyanannyi minden esetben, maximum az elfogadóhelyek száma változhat, itt nincs előteljesítés, kötbér stb., mivel mi utalunk, és utána él a feltöltött számla, tehát elég életidegen lenne a közbeszerzés, mégis 3 bank is tudja nyújtani a szolgáltatást. Vagy ezt az esetet a Kbt. 120. §-ának k) pontja alapján lehet kivételnek tekinteni, mint pénzforgalmi szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott kormányrendelet 2. §-a szerint a Széc­henyi Pihenő Kártya nem más, mint egy elektronikus utalványkártya, amelyet bank bocsát ki. A kormányrendelet 10. §-a rendelkezik az ezzel kapcsolatban megfizetendő költségekről az alábbiak szerint:– a kártya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Béremelés teljesítésének igazolása

Kérdés: Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény 6. §-a alapján az ajánlatkérő kérheti-e ajánlattevői nyilatkozat benyújtását az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés teljesítéséről?
Részlet a válaszából: […]  Sajátos módon – mint arról korábbi számunkban már írtunk – aközbeszerzések vonatkozásában a kérdés szerinti új kizáró okot nem aközbeszerzésekről szóló törvényben találjuk, hanem a kérdésben idézettmunkavállalói béremelésről szóló jogszabályban. A 2011....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.
1
2
3