Keretszerződés a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. nem szabályozza a keretszerződést, ezért ha közvetlen módon rendelni szeretnék, nem egyértelmű, melyik eljárástípust választhatom. Milyen esetben van lehetőség keretszerződés megkötésére a közbeszerzési szabályozás szerint?
Részlet a válaszából: […] ...hogy már az eljárás első részében minden feltétel tisztázott legyen, és egyszerű megrendeléssel hozzájuthasson az ajánlatkérő a termékekhez, szolgáltatásokhoz, így a keretszerződés pontos meghatározása alapvetés. Ehhez segít hozzá a kormányrendelet abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Védett műhely minőség-ellenőrzése

Kérdés: Az új Kbt. alapján indítandó közbeszerzésünket védett műhelyek számára kívánjuk fenntartani. Korábbi, hasonló eljárásaink során az eljárásban a régi Kbt. által hivatkozott "jogszabályban meghatározottak" szerint, azaz a 302/2006. kormányrendelet szerint folytattuk le, figyelembe véve a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatóját (KÉ. 2014. évi 109. szám) is. A védett műhely "státusz" igazolására a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal igazolását kértük a kormányrendelet 5. §-a (4) bekezdésének megfelelően. Kérdésünk, hogy véleményük szerint továbbra is alkalmazható-e a 302/2006. kormányrendelet annak ellenére, hogy a felhatalmazó rendelkezés – többszörösen – hatályon kívül került, és az új Kbt.-ben már hivatkozás sincs a "külön jogszabályra"? (Az új Kbt. csak a védett műhely fogalmát határozza meg, de az nem egyértelmű, hogy ajánlatkérő a védettműhely-minősítést az eljárás során miként ellenőrizhetné.)
Részlet a válaszából: […] ...a Hatóság feladatai között kifejezetten szerepel a védett munkahelyek listájának vezetése, továbbá az általuk gyártott vagy forgalmazott termékek, illetve nyújtott szolgáltatások felsorolása, mely a korábbiakban nem volt a Közbeszerzések Tanácsa feladata.A hatályos Kbt. 187...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] ...amely az engedélyezési tervek elkészítése irányult. A tervdokumentáció a tervező szerzői jogi oltalom alá tartozó szellemi terméke, amelyen az ajánlatkérő teljes körű felhasználási jogot szerzett, azonban annak átdolgozásának és továbbfejlesztésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeklényeges módosítása nélkül, az intézmények a keretmegállapodás terhérekibocsátott megrendeléssel szerezhetik be a kiemelt termékeket. Az intézménytöbb ajánlattevővel kötött keretmegállapodás esetén az általa beszerzendőtermékek, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Élelmiszer-beszerzés problémái

Kérdés: Költségvetési szerv élelmiszer-beszerzését készül közbeszereztetni. Az éves élelmiszer-beszerzések összege szűken (nettó 10 millió forint) meghaladja az egyszerű közbeszerzés értékhatárát. A beszerzések nyolc árucsoportra oszlanak, amelyek értéke egyetlen termékcsoport esetében sem éri az értékhatárt. Ha a Kbt. 40. §-ában foglaltakat szigorúan értelmezi az intézmény, akkor természetesen van olyan cég, amely az összes árucsoportot tudja (alvállalkozóval együttműködve) szállítani, csak kérdés, hogy a megfelelő minőségben-e, illetve a szállításra vonatkozó élelmiszer-biztonsági előírásokat betartva-e. Problémáink a következők: - Hogyan kell értelmezni a Kbt. 40. §-ában foglaltakat az élelmiszer-beszerzés kapcsán? - A Kbt. megkerülésének számít-e, ha termékcsoportonként [vagy a legkényesebb (például húsárut) terméket külön kezelve] szétbontják a beszerzést, és nem folytatnak le közbeszerzést? - Milyen árucsoportokat kell kötelezően egybeszámítani a becsült érték meghatározása során? Mindet? Egyiket sem? - Ha kimutatható (számításokkal alátámasztható), hogy a közbeszerzés a különféle lebonyolítói, szerkesztői díjakat figyelembe véve nem hoz megtakarítást, ráadásul a minőség romlásával jár, akkor ellátási érdekből lehet-e mellőzni a közbeszerzést?
Részlet a válaszából: […] A kérdezőlogikusan gondolkodik, ugyanakkor a közbeszerzési eljárás lebonyolításánakkötelezettsége egyben nem jelenti azt, hogy minden egybeszámított tárgyat egyeljárásban is kellene beszerezni. A Döntőbizottság, valamint a KözbeszerzésekTanácsa ugyan nem kötelező érvényű,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...az magában foglal; árubeszerzés vagyszolgáltatás megrendelése esetében továbbá tartalmazniuk kell a minőségre, ateljesítményre, a termék rendeltetésére, a megfelelőségigazolási eljárásokravonatkozó követelményeket (a fogalommeghatározás a változást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Teljesíthetetlen, hiányos ajánlati felhívás

Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő műszaki feltételként olyan technológia meglétét írja elő, ami nem szükséges a termék maradéktalan előállításához; ha olyan technológiát kér, ami kivitelezhetetlen; ha nem határozza meg egyértelműen a gyártandó termékek darabszámát, paramétereit, illetve ha a pályázó által feltett írásbeli kérdésekre sem ad egyértelmű választ?
Részlet a válaszából: […] A kérdés az ajánlatkérő eljárása vonatkozásában két részre osztható, egyrészt a kiírás jogszerűségével kapcsolatos problémakörre, másrészt pedig az ajánlatkérő válaszadási kötelezettségére.A pályázat kiírásának jogszerűsége tekintetében lényeges, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.