Jótállás előírása

Kérdés: Építési beruházást kívánunk megvalósítani, nem uniós forrásból. Amennyiben nyílt eljárást folytatunk le, előírhatjuk-e a szerződéstervezetben, hogy a nyertes ajánlattevőnek mindenképpen vállalnia kell jótállást az ajánlatkérő által meghatározott időtartamra (36 hónapra)? Tehetjük-e értékelési szemponttá a jótállást oly módon, hogy a megajánlások min. 0 és max. 36 hó értékek között lehetnek? Előírhatjuk-e, hogy a nyertes ajánlattevőnek mindenképpen vállalnia kell jótállást az ajánlatkérő által meghatározott időtartamra (12 hónapra), az e fölötti többletjótállást pedig értékelési szempontként kezeljük (a kötelező 12 hónapon felül min. 0, max. 24 hó)? Jelent-e eltérést a jótállás szempontjából, ha tárgyalásos eljárást folytatunk le?
Részlet a válaszából: […] A jótállás előírása és alkalmazása értékelési szempontként független az eljárástípus választásától. A felsorolt lehetőségek mindegyikét alkalmazhatja az ajánlatkérő, függően a beszerzés tárgyától és a jogszabályi kötelezettségektől.Korlátja az előírásnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Nem egy meghatározott adat a felolvasólapon

Kérdés: Az egyik ajánlattevő a felolvasólapon a "vállalt teljesítési idő" értékelési részszempontra a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal ellentétben nem egy konkrét értéket (pl. 24 hónap) adott meg, hanem egy "tól-ig" értéket: 24-36 hónap. Ezen értékelési részszempontra a kötelezően megajánlandó minimális érték a 24 hónap volt. Az ajánlatában sehol máshol nem szerepel a vállalt teljesítési idő, kizárólag az említett felolvasólapon. Érvénytelenné kell nyilvánítani az ajánlatot, vagy az ajánlatkérő értelmezheti úgy, hogy az ajánlattevő a kötelezően előírt minimum 12 hónapos teljesítési időt tulajdonképpen megajánlotta, és mivel az értékelési sorrendet a "12-36 hónap" megajánlás nem befolyásolja, így az ajánlat érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...nem egyértelmű, hogy mivel számoljon az ajánlatkérő. Ez így van még abban az esetben is, amennyiben azonos a pontszám a megajánlatott intervallum kezdő- és záróidőpontjának figyelembevétele esetében is. Ugyanis az ajánlatkérő ezt követően nem fog tudni mit írni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata nemzeti rezsimben

Kérdés: A D. 400/2022. döntés alapján kérdezem: nemzeti rezsimben kell vizsgálnom az aránytalanul alacsony árat mint ajánlatkérő, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően járt el."A fenti szabályt egészíti ki az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Fizetési határidő meghatározása értékelési szempontként

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha 50%-ban saját forrásból, 50%-ban uniós támogatásból megvalósuló árubeszerzés esetén értékelési szempontként határozza meg a fizetési határidőt, vagyis az ajánlatokat aszerint pontozza, hogy melyik ajánlattevő biztosítja a leghosszabb fizetési határidőt a 30-tól 60 napig terjedő időintervallumon belül?
Részlet a válaszából: […] ...kétségkívül kulcsfontosságú kérdés. További említést érdemlő tény, hogy az ajánlatkérő egyértelműen kijelölte azt az időintervallumot, amelyen belül a fizetési határidőt meghatározni kérte, megjelölte a súlyszámot és megadta az értékelés módszerét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Hasznossági függvény mint értékelési módszer alkalmazhatósága

Kérdés: Alkalmazhatja-e az ajánlatkérő a "hasznossági függvény" értékelés módszerét, amikor ilyet egyik – a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló – értékelési szempontrendszer alkalmazásáról szóló útmutató sem tartalmaz?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatok tartalmi elemeit hasonlítja össze;b) biztosított, hogy – az adott részszemponthoz (alszemponthoz) tartozó értékelési intervallumon – az ajánlatkérő számára kedvezőbb megajánlás azzal arányban álló magasabb pontszámot ér el;c) a pontozás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Tervpályázati eljárást követő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szolgáltatás megrendelésére

Kérdés: Tapasztalatunk szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság szinte mindig engedi olyan esetekben a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, amikor egy tervezőt választ ki az ajánlatkérő, pedig többet is választhatna. Ennek az eljárásnak milyen jogalapja van?
Részlet a válaszából: […] ...kitér arra az esetre, amikor hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható szolgáltatás megrendelése esetében, ha arra tervpályázati eljárást követően kerül sor. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásról szóló további szabályok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Aránytalanul alacsony ár építési beruházásnál

Kérdés: Mikor vizsgálandó építési beruházásnál az aránytalanul alacsony ár?
Részlet a válaszából: […] ...elvégzéséhez szükséges, egy aktív munkaórára vetített – a kivitelező tényköltségei alapján számított vagy tervezett – összes költsége. Az építőipari rezsióradíj nem tartalmazza a beépítésre kerülő betervezett és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Kizárás az eljárásból alacsony rezsióradíj alkalmazása miatt

Kérdés: Kizárhatom-e automatikusan az ajánlattevőt, ha alacsony rezsióradíjat alkalmaz, vagy mérlegelési lehetőségem van?
Részlet a válaszából: […] ...az építési beruházások vonatkozásában megváltozott. Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Rezsióradíj kötelező vizsgálata

Kérdés: Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. kormányrendelet 8/A. §-a előírja az ajánlatban alkalmazott minimális rezsióradíj kötelező vizsgálatát. Ez alapján aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél. A rezsióradíjat minden esetben kötelező-e vizsgálni építési beruházás esetén, vagy csak akkor szükséges a vizsgálat, ha az ajánlati ár egyébként aránytalanul alacsonynak minősül a Kbt. rendelkezései szerint vagy az ajánlatkérő döntése alapján? Ha kötelező a vizsgálata, akkor ez hogyan biztosítható? Az árazott költségvetésből ugyanis legtöbbször ez nem derül ki. Kérjünk egy nyilatkozatot az ajánlatban az alkalmazott rezsióradíj mértékéről? Esetleg egy nyilatkozatot arról, hogy figyelembe vette-e az ajánlattevő az előírt összeget?
Részlet a válaszából: […] ...elvégzéséhez szükséges, egy aktív munkaórára vetített – a kivitelező tényköltségei alapján számított vagy tervezett – összes költsége;– az építőipari rezsióradíj nem tartalmazza a beépítésre kerülő betervezett és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Pótmunka értelmezése

Kérdés: Miért nem alkalmazhatjuk a bevált pótmunka értelmezést a közbeszerzésben, amikor arra külön szabály is rendelkezésre áll?
Részlet a válaszából: […] ...– kivitelezési dokumentációt.A 306/2011. kormányrendelet 5. §-ának (3) bekezdése értelmében dokumentáció kivitelezésre és tervezésre irányuló építési beruházás esetében is lehet az Épkiv. szerinti – a rendelet előírásainak megfelelő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.
1
2
3