Támogatott önkormányzat és támogatást nyújtó társulás beszerzése konzorciumban

Kérdés: Önkormányzatunk egy hazai forrású támogatásból közbeszerzés-köteles építési tevékenységet szeretne megvalósítani. A beruházást az önkormányzat egy, egyéb témákban is érdekelt társulásával közösen szeretné megvalósítani, oly módon, hogy a megvalósításához szükséges, valamennyi közbeszerzési tevékenység végzésével (műszaki ellenőr, közbeszerző projektmenedzser) megbízná a társulást. Kérdésként vetődik fel, hogy az önkormányzat mint támogatott (kb. 90 százalék) és a társulás mint a beruházás megvalósításához kb. 10 százalékos mértékű támogatást nyújtó által megvalósuló beruházásban létrejövő konzorcium megbízhatja-e minden közbeszerzési tevékenységgel a társulást? Lehet-e alkalmazni a Kbt. 29. §-ában meghatározott közös eljárást? Milyen módon kell a megbízást dokumentálni, vagy ilyen esetben a törvényből adódik, hogy a megbízott szabályzata, közbeszerzési terve stb., valamint egyéb dokumentumai alapján és elvárásainak megfelelően jár el a megbízott, a társulás? Ilyen esetben az esetleges szabálytalansági eljárás, és az abból adódó felelősség és terhek egyértelműen a megbízottat terhelik, vagy egyetemleges a felelősség? Mit jelent a 29. § (4) bekezdésében meghatározott együttes felelősség? Ha a társulás végül nem ad a beruházáshoz támogatást (a beruházás a támogatásból megvalósítható), de az önkormányzat megbízza a fenti feladatokkal a társulást (közbeszerzés lebonyolítása), akkor a társulás ajánlatkérőnek minősül? Utóbb ebből származhat-e az önkormányzatnak kötelezettsége? Ez esetben a közbeszerzés és egyéb feladatok ellátása szolgáltatási tevékenységnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...az esetre külön közös közbeszerzési szabályzatot alkotni az adott projekt megvalósítására. A projektnek vélhetően van közbeszerzési terve, melynek követéséért, tervezéséért, megvalósításáért a felek közösen felelnek.Amennyiben a társulás független, mert nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Beszerzés mennyiségének meghatározása

Kérdés: Milyen mértékű pontossággal kell a beszerzési mennyiséget meghatározni akkor, amikor nem tudjuk pontosan előre megmondani azt? Egyszerre kellene ą eltérést alkalmazni, vagy esetleg még az opció jöhet szóba? Ez milyen hatással van a becsült értékre? Le is vonhatom akár a csökkentett mennyiséget – figyelemmel arra, hogy az az alapmennyiség?
Részlet a válaszából: […] ...jogorvoslati fórum döntésében abból indult ki, hogy az ajánlatkérő már a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, a szerződéstervezetben úgy határozta meg a közbeszerzés mennyiségét, hogy a legmagasabb mennyiséget (3200 darab) közölte, és kikötötte az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Pótmunka értelmezése

Kérdés: Miért nem alkalmazhatjuk a bevált pótmunka értelmezést a közbeszerzésben, amikor arra külön szabály is rendelkezésre áll?
Részlet a válaszából: […] ...– kivitelezési dokumentációt.A 306/2011. kormányrendelet 5. §-ának (3) bekezdése értelmében dokumentáció kivitelezésre és tervezésre irányuló építési beruházás esetében is lehet az Épkiv. szerinti – a rendelet előírásainak megfelelő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...általkiszabható bírság és a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendőigazgatási szolgáltatási díj mértékét;– a tervpályázati eljárásra vonatkozó szabályokat;– a XIV. fejezet szerinti eljárások sajátos közbeszerzésiszabályait, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...nemrendelkezik, a Közbeszerzési Hatóság, vagy önkormányzati intézmény esetén afenntartó honlapján közzétenni:– a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását(módosításait);– a 9. § (1) bekezdés k) pontja alkalmazásával megkötöttszerződéseket;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...közüla legmagasabb súlyszámú részszempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott.A Kbt. a bírálatra külön rendelkezéseket tartalmaz atervpályázati eljárásokkal kapcsolatban. A szabályok alapján a pályázatokatbírálóbizottságnak (zsűri) kell elbírálnia, azzal, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Közbeszerzés kapcsolódó tervezésre

Kérdés: Építési beruházást tervezünk 150 000 E Ft értékben 2007-re, amely azonban csak pályázati támogatással valósulhat meg. A tervezési munkát az idén szeretnénk elvégeztetni kb. 4-5000 E Ft értékben. A tervezésre szükséges-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk?
Részlet a válaszából: […] ...404. § (1)bekezdésének h) pontjában megfogalmazott felhatalmazás alapján született 137/2004.Korm. rendeletben szabályozza a jogalkotó.A tervpályázati eljárások részletes szabályozása mellett atervpályázati eljárások során a Kbt.-t mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.