Ajánlati kötöttség gyakorlati értelmezése

Kérdés: Hogyan értelmezendők a gyakorlatban az ajánlati kötöttség szabályai? Mettől meddig tart az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik. A (2) bekezdésértelmében az ajánlattevő legalább az ajánlati felhívásban megadott tervezettszerződéskötési időpont lejártáig kötve van ajánlatához, kivéve ha azajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Szerződéses feltételek és bírálati szempont kapcsolata

Kérdés: A hirdetményes tárgyalásos eljárás esetében szerepel a szerződéses feltétel, amely a gyakorlatban akkor alkalmazható/értelmezhető, ha a szolgáltatás ára, a teljesítés kezdete stb. előre nem határozható meg teljesen pontosan, a Kbt. 124. § (2) bekezdésének d) pontja szerint. Értelmezhető ez úgy, hogy a tárgyalás során a kiíró a legjobb minőségű szolgáltatást (például magas rendelkezésre állás, szigorú kötbér stb.) a lehető legkedvezőbb áron kívánja megvenni?
Részlet a válaszából: […] ...lesz lehetőség. Amennyiben az nem bírálati szempont, például arendelkezésre állás szintjének (99,5 százalék), vagy a kötbér eredetilegtervezett mértékének csökkentésére is sor kerülhet, de ennek egységesen kelltörténnie, azaz úgy, hogy minden érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...szerintiegyszerűsített eljárás alkalmazásával (közösségi rezsim) nem köthetkeretmegállapodást [Kbt. 238. §-ának (5) bekezdése].Áttérve a kérdés második részére, ismertetjük a Kbt.keretmegállapodásra vonatkozó általános rendelkezéseit (Kbt. 232-237. §-ai)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.