Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik.A (2) bekezdés értelmében az ajánlattevő legalább azajánlati felhívásban megadott tervezett szerződéskötési időpont lejártáig,amennyiben jogorvoslati eljárás indul, a Közbeszerzési Döntőbizottság332. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzések központi ellenőrzésével ésengedélyezésével összefüggésben megküldendő adatok körét, továbbá a beszerzésitervvel, közbeszerzési tervvel, annak módosításával, illetve a közbeszerzésieljárásokkal, valamint a nem közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...amelyet az ajánlattevők nem léphetnek át. Azaz hívják fel azajánlattevők figyelmét arra, hogy az adott értékelési szempontot melyintervallumon értékelik. Az intervallum meghatározásánál figyelemmel kell lenniannak szakmai indokoltságára is. 7. Ha egy ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...megvalósításához szükségtelen feltételeket ne vegyenek figyelembe úgy, hogy ezzel csupán egyetlen ajánlattevő maradhat versenyben.Rátérve a Kbt 8. §-ának rendelkezéseire, az említett jogszabályhely kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.