Azonos tárgyú beszerzési igény hatása folyamatban lévő beszerzésre

Kérdés: Folyamatban van egy beszerzés, majd később jön még két igény, ugyanazon tárgyban. A már folyamatban lévő, de még le nem zárult beszerzési eljárást le kell-e állítani azzal, hogy így már megérkezett a szakterülettől a többi igény, megállapítható, hogy együttesen ezek már meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, vagy a már folyamatban lévő eljárás lezárulhat beszerzési eljárásként?
Részlet a válaszából: […] ...Unió Bíróságának döntései alapján figyelemmel kell lenni arra az időszakra, mely az ajánlatkérő számára belátható eljárásai tervezésénél. Mivel még az eljárás során derült ki a további igény, és az igény felmerülése önmagában nem teszi lehetővé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Ajánlati ár módosítása fedezetcsökkentés miatt, szerződés megkötését követően

Kérdés: Pályázat benyújtását megelőzően önkormányzatunknál feltételes közbeszerzési eljárást folytattunk le, a Kbt. 122/A. § alkalmazása mellett építési beruházást végző kivitelező kiválasztására. Az eljárás eredményes volt, a nyertes ajánlattevővel megkötöttük a feltételes vállalkozási szerződést, melynek hatálybalépési feltétele a benyújtandó pályázat pozitív elbírálása volt. A pályázat bírálati szakaszában a pályázati felhíváson olyan mértékű módosítást eszközöltek a kiírók, mely jelentős mértékben lecsökkentette az önkormányzat szerződés teljesítésére szánt fedezetét (tervek szerint kizárólag a pályázatból finanszírozta volna az önkormányzat a megrendelt munkákat, mely pályázat időközben pozitív elbírálásban részesült). Tekintettel arra, hogy a pályázat megvalósítására biztosított idő szűkös, amennyiben lehetséges, nem szeretnénk új közbeszerzési eljárást lebonyolítani. Lehetséges-e a kivitelezési szerződésben az ajánlati ár módosítása, csökkentése a fenti tényezők miatt, amennyiben e feltételek a szerződést kötő másik fél, kivitelező számára is megfelelőek?
Részlet a válaszából: […] ...ellenszolgáltatás mértéke is. Mivel támogatott projektről van szó, így nagyobb körültekintéssel kell eljárni. A kérdésben jelzett tervezett változtatás alapján nem eldönthető, hogy végül a szerződés gazdasági egyensúlyát a Kbt. 132. § (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Rezsióradíj kötelező vizsgálata

Kérdés: Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. kormányrendelet 8/A. §-a előírja az ajánlatban alkalmazott minimális rezsióradíj kötelező vizsgálatát. Ez alapján aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél. A rezsióradíjat minden esetben kötelező-e vizsgálni építési beruházás esetén, vagy csak akkor szükséges a vizsgálat, ha az ajánlati ár egyébként aránytalanul alacsonynak minősül a Kbt. rendelkezései szerint vagy az ajánlatkérő döntése alapján? Ha kötelező a vizsgálata, akkor ez hogyan biztosítható? Az árazott költségvetésből ugyanis legtöbbször ez nem derül ki. Kérjünk egy nyilatkozatot az ajánlatban az alkalmazott rezsióradíj mértékéről? Esetleg egy nyilatkozatot arról, hogy figyelembe vette-e az ajánlattevő az előírt összeget?
Részlet a válaszából: […] ...elvégzéséhez szükséges, egy aktív munkaórára vetített – a kivitelező tényköltségei alapján számított vagy tervezett – összes költsége;– az építőipari rezsióradíj nem tartalmazza a beépítésre kerülő betervezett és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Pótmunka értelmezése

Kérdés: Miért nem alkalmazhatjuk a bevált pótmunka értelmezést a közbeszerzésben, amikor arra külön szabály is rendelkezésre áll?
Részlet a válaszából: […] ...– kivitelezési dokumentációt.A 306/2011. kormányrendelet 5. §-ának (3) bekezdése értelmében dokumentáció kivitelezésre és tervezésre irányuló építési beruházás esetében is lehet az Épkiv. szerinti – a rendelet előírásainak megfelelő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Fedezet ismertetése tárgyalásos eljárásban II.

Kérdés: Ha a tárgyalásos eljárásban azt írtuk, hogy legfeljebb három fordulót tartunk, de az első vagy második forduló után nem tesznek új ajánlatot, akkor hogyan ismertessük? Ismertethető-e a fedezet – az esélyegyenlőség biztosításával – a tárgyalások megkezdése előtt a sikeres eljárás érdekében? Kérdésünk továbbá: a több évre kötendő szerződéseknél csak a beszerzés évében rendelkezésre álló összeget tudjuk ismertetni; mondhatja-e ilyenkor az ajánlatkérő, hogy nem fog rendelkezésre állni a fedezet, ha az árakat olyan magasnak találja, hogy szerinte egy esetleges megismételt eljárásban tudná csökkenteni azokat?
Részlet a válaszából: […] ...a 76. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti eredménytelenségi esetben az ajánlatkérő köteles tájékoztatást adni a közbeszerzésre tervezett anyagi fedezet összegéről, továbbá adott esetben arról, hogy az mikor és milyen okból került elvonásra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Rezsióradíj alkalmazása

Kérdés: Kötelező-e alkalmazni a közbeszerzési pályázatoknál az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság által megállapított rezsióradíjat (minimum nettó 1930 Ft/óra)?
Részlet a válaszából: […] ...kötelesírásban kérni, és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásbanértesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmelaránytalanul alacsony árat tartalmaz bármely olyan, az ellenszolgáltatásravonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Rendelkezésre álló fedezet eltérése a becsült értéktől

Kérdés: A Kbt. 62. §-ának (4) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatban van-e bármely előírás, gyakorlat arra vonatkozóan, hogy a szerződés teljesítéséhez az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértéke mennyiben térhet el jogszerűen a közbeszerzés – Kbt. 11-18. § rendelkezéseinek alapján számított – becsült értékétől? Az ajánlatkérőnek milyen módon kell dokumentálnia a rendelkezésre álló anyagi fedezet meglétét és megállapításának körülményeit?
Részlet a válaszából: […] ...szól, amelyet az ajánlatkérő hajlandó biztosítaniaz érintett beszerzési tárgyra. Mindez jelentheti fedezet lekötését, vagy azüzleti tervben jelzett érték megjelenítését. Mértékében vélhetően akorábbiakban becsült értéknek használt mértékhez fog közelíteni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Pénzügyi fedezet az új törvényben

Kérdés: Az új szabályozás szerint van-e törvényi garancia az adott eljárástípus teljes pénzügyi fedezetének az ajánlatkérő részéről történő folyamatos és ütemszerű biztosítására?
Részlet a válaszából: […] ...a 76. §(1) bekezdésének d) pontja szerinti eredménytelenségi esetben az ajánlatkérőköteles tájékoztatást adni a közbeszerzésre tervezett anyagi fedezetösszegéről, továbbá adott esetben arról, hogy az mikor és milyen okból kerültelvonásra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Fedezet szabályozása az új Kbt.-ben

Kérdés: Igaz-e, hogy az új törvény szerint az eljárás megindításakor rendelkezésre kell állnia a fedezetnek?
Részlet a válaszából: […] ...köteles írásban kérni, és erről a kérésről a többi ajánlattevőtegyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződéstárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony árat tartalmaz bármely olyan, azellenszolgáltatásra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Elektronikus árlejtés eredményhirdetése

Kérdés: Hogyan hirdetnek eredményt elektronikus árlejtés alkalmazásánál?
Részlet a válaszából: […] ...foglalt adatokat. A 92. §c) pontja szerinti eredménytelenségi esetben az ajánlatkérő kötelestájékoztatást adni a közbeszerzésre tervezett anyagi fedezet összegéről,továbbá adott esetben arról, hogy az mikor és milyen okból került elvonásra,átcsoportosításra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.