Árindokolás szempontjai

Kérdés: Milyen szabályok érvényesülnek az ajánlattevő árindoklásával kapcsolatban, mire kell ügyelni, ha az ajánlatkérőtől ilyen tartalmú indokláskérés érkezik? Milyen módon kell az árat indokolni abban az esetben, ha a rendkívül kedvező ajánlat hátterében gyártótól kapott ún. bevezető ár áll?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlata szerint a gyártónál felmerülő költségelemekre nem kell az ajánlatban fedezetet tervezni, ezeket az indokolásban nem kell kimutatni, az ár megalapozottsága körében viszont feltétlenül szükséges az objektív alapú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Szerződés távol lévők között közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződés távol lévők között jöjjön létre, és ha igen, milyen szerződéskötési módok megengedettek?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződést a nyertes ajánlattevővel írásban kell megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, a szerződéstervezet és az ajánlat tartalmának megfelelően. A tartalmi követelmények bármelyikének figyelmen kívül hagyása jogi hibát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Nyilatkozattétel időpontjának előírása az ajánlatkérő által

Kérdés: Jogszerű-e az, hogy az ajánlatkérő az egyes nyilatkozatok dátumozását a felhívás feladásának napjához köti, azaz a dátumnak későbbinek kell lenni az iraton? Elő kell-e ezt egyáltalán írni? Korábban ilyen kitétellel nem találkoztunk.
Részlet a válaszából: […] ...hogy nem lenne egyértelmű, valójában ki írta alá az adott dokumentumot. Ha tehát egyértelmű, hogy az érintett nyilatkozat olyan intervallumra vonatkozik, mely csak egy adott napot követően kellett, hogy szülessen, például a pénzintézeti nyilatkozat, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Alvállalkozói kifizetések szabályainak változása

Kérdés: Várható az újonnan hatályba lépő törvényben a közvetlen (megrendelőtől alvállalkozónak) kifizetés? Azt olvastam, hogy "nem lehet ajánlattevő az, aki az alvállalkozójának a szerződött díj több mint 10 százalékával tartozik, vagy a fizetési késedelme meghaladja a 15 napot". Ezt hogyan lehet majd a gyakorlatban ellenőrizni?
Részlet a válaszából: […] ...által közvetlen kifizetésbenrészesülhetnek. A kifizetés tehát csak lehetőség, nem kötelezettség.A kérdés második felére térve, az új Kbt. 56. § (1)bekezdésének i) pontja szerint nem lehet ajánlattevő az, aki (amely szervezet)a korábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Kizárás jogszerűsége

Kérdés: Cégünket sajnálatos módon megint kizárták egy közbeszerzésből. Hat ajánlatadóból ötöt kizártak, 6-8 különféle – egyébként szokásosan hiánypótolható hiányosságok és bekötésre, oldalszámozásra vonatkozó formális – okra hivatkozva. Csak egyetlen ajánlatadót nem zártak ki, aki négy részre tett ajánlatot, és persze megnyerte árverseny nélkül. A kiíró rengeteg nyilatkozat és bizonylat kérését írta elő a kiírásban és dokumentációban, élt azzal a lehetőséggel, hogy mindent eredeti vagy hitelesített másolatban kért (például 3 évi teljes beszámolót kiegészítő mellékletekkel együtt stb.), és e rendkívül sokrétű kérelmekhez nem biztosított hiánypótlási lehetőséget. Ezt a Kbt. 83. § (1) bekezdése szerint csak akkor teheti meg, ha az eljárás nem az EU-ból származó forrásból támogatott beszerzésre irányul. Kérdés, honnan tudhatja meg az ajánlatadó, hogy kap-e EU-s forrást a kiíró? Kérhetünk-e erre vonatkozó nyilatkozatot tőle? Arra is vonatkozik a hiánypótlás legalább egyszeri biztosítási kötelezettsége, ha EU-s forrás ugyan közvetlenül nem kapcsolódik az eljárásban történő beszerzéshez, de ha olyan beruházáshoz használnak majd az eljárásban beszerzett szerelvényekből, amit viszont EU-s forrásból támogatnak? Ha sikerülne bizonyítani, hogy így van, a hiánypótlás tiltását meg lehetne támadni. A Kbt. 70. § (1) bekezdése előírja, hogy ajánlattevőnek az ajánlatban nyilatkoznia kell, hogy nyertesség esetén magára kötelezettségként vállalja a 305. § és 306/A. §-okban lévő előírások érvényesítését. Erre a nyilatkozattételre azonban sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem hívja fel a figyelmet. Véleményem szerint nem várható el az ajánlattevőktől a Kbt. ilyen szintű ismerete, pláne úgy, hogy semmiféle hiánypótlásra nincs lehetőség. Kérhető-e és kizárható-e olyan nyilatkozat nemléte miatt az ajánlattevő, amely nyilatkozat meglétének szükségességére az ajánlatkérő sem a felhívásban, sem a dokumentációban sehol nem hívta fel a figyelmet?
Részlet a válaszából: […] ...utólag mégis EU-s forráselköltésére kívánja elszámolni a pályázott összeget, az elszámoláskor feltűnik,hogy a projekt közbeszerzési tervében nem szerepeltette azt, másrészt az uniósforrás beszerzését a közreműködő szervezetnek és az EKKE-nek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Képviselet elektronikus eljárásban

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak az elektronikus eljárásban a képviseletre? Jól tudjuk, hogy változott a szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...7-étől a vonatkozó 167/2004. Korm. rendelet 7. §-ának első bekezdése. Arendelkezést az e dátumot követő közbeszerzésekre, tervpályázatokra,hirdetményfeladásokra kell alkalmazni.Az említett rendelkezés értelmében az elektronikusközbeszerzési eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Szerződéses feltételek meghatározása tárgyalás folyamán

Kérdés: Szerződéses feltételeket lehet-e úgy megadni, hogy a tárgyalás során határozzuk meg azokat?
Részlet a válaszából: […] ...adokumentációnak a Kbt. 54. § (1) bekezdése értelmében tartalmaznia kell arészletes szerződési feltételeket vagy a szerződéstervezetet. Abban az esetben,ha nem készül dokumentáció, azaz nem ad az ajánlatkérő szerződéstervezetet,tehát egészen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...közüla legmagasabb súlyszámú részszempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott.A Kbt. a bírálatra külön rendelkezéseket tartalmaz atervpályázati eljárásokkal kapcsolatban. A szabályok alapján a pályázatokatbírálóbizottságnak (zsűri) kell elbírálnia, azzal, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Ajánlatkérők kiválasztása, beadási határidő meghatározása egyszerű eljárásban

Kérdés: Mikrobuszt szeretnénk beszerezni 7500000 Ft értékben. Egyszerű közbeszerzési felhívásnál mi választhatjuk ki a három ajánlatkérőt? Az ajánlati felhívásban hány napos beadási határidőt kell megjelölni?
Részlet a válaszából: […] ...felhívást, s továbbkutatni valódi ajánlattevők iránt, amennyiben nem jön össze a három ajánlat. A kérdés második részére áttérve: a beadási határidőt nemhatározza meg a Kbt., illetőleg a 300. §-ának (6) bekezdése utal a 74. § (4)bekezdésére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Kérelem hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységre

Kérdés: Milyen szempontokat kell figyelembe venni a gyakorlatban a hivatalos közbeszerzési tanácsadói kérelem benyújtásakor?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyak a következők: árubeszerzés,szolgáltatásmegrendelés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatásikoncesszió, tervpályázat.) Az előzőeken túlmenően a kérelem részét kell, hogyképezze a kérelmező azon nyilatkozata, amely alapján megállapítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.
1
2