24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 Keretmegállapodástól eltérő szerződéses feltételek előírása
Kérdés: Ajánlatkérőként 3 éves keretmegállapodást kötöttünk csomagolási rendszereink javítására, karbantartására. A keretmegállapodás alapján 3 havonta kötünk szerződést a konkrét gépekre. Szerződő partnerünk az előző két negyedévben késve teljesített, emiatt megemelnénk a késedelmi kötbér mértékét a következő időszakokra tervezett szerződésekben. Megtehetjük ezt?
2. cikk / 24 Szerződés távol lévők között közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződés távol lévők között jöjjön létre, és ha igen, milyen szerződéskötési módok megengedettek?
3. cikk / 24 Nyertes ajánlattevő szerződésmódosítás iránti igénye
Kérdés: Mi a teendő, ha az eredményhirdetésen győztesnek kihirdetett ajánlattevő csak változtatásokkal hajlandó aláírni a szerződést?
4. cikk / 24 Szerződés tartalmának változtathatósága tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Van-e lehetőség a szerződésről tárgyalni még aláírás előtt, ha már kihirdettek minket nyertesnek?
5. cikk / 24 Keretmegállapodás egy ajánlattevővel
Kérdés: Milyen közbeszerzési eljárás az, melynek megnevezése: keretmegállapodás egy ajánlattevővel?
6. cikk / 24 Kötbérmérték megtámadása
Kérdés: A szerződéstervezetben az ajánlatkérő irreálisan magas kötbérmértéket határozott meg, és nem vette figyelembe az arra vonatkozó korrekciós kérelmünket. Mit lehet ilyenkor tenni? Induljunk a tenderen, ha nyerünk, kössük meg a szerződést, és utána támadjuk meg a kötbérmértéket a bíróságon? Előzetesen támadhatjuk valahol?
7. cikk / 24 Ajánlatmódosítás végső ajánlati ár és megajánlott darabszám változatlansága esetén
Kérdés: Tárgyalásos eljárás végén végső ajánlatot kellett tenni. A végső ajánlatban három épület felújítása szerepel. Az ajánlat tartalmazza, hogy egy-egy épület esetében hány ablakot építünk be. (Az ablakok mennyisége nem volt előírva a követelményben, csak az, hogy milyen fényviszonyokat kell a szobában biztosítani.) Az előírt fényviszonyokat épületenként 5, 7 és 9 darab, azonos méretű ablakkal biztosítjuk. A végső ajánlatban ezek az ablakdarabszámok szerepelnek. A végső ajánlat beadása után kiderült, hogy az egyik épület egyik szobájának alapterülete hibásan szerepel a számításban (ez a tárgyalás során beadott anyagokban és a végső ajánlatban is pontosan látható). Ajánlatmódosításnak számít-e, ha az ügyfél az alapterülettel kapcsolatos hibát észrevette, és kéri a megfelelő fényviszony igazolását, mivel az 1. számú épületben, ahol 5 darab ablak volt tervezve, további 1 ablakot be kell építeni, és ezt a 3. épületnél betervezett mennyiségből (7 darab) az egyik áthelyezésével akarjuk megoldani? Így az ablakok száma az 1. épület esetén 5 helyett 6 darab ablakra, a 3. épület esetében 7 helyett 6 darab ablakra módosul, de a 3. épületben a 6 darab ablakkal is biztosított az előírt fényviszony. A végső ajánlat ára és az összes megajánlott ablak száma változatlan, és mindössze egyetlen ablak beépítési helye változik.
8. cikk / 24 Kbt. márciusi változásai
Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
9. cikk / 24 E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján
Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
10. cikk / 24 Konszenzus érvényesülése közbeszerzési eljárásban kötött szerződéseknél
Kérdés: A dokumentáció előírja, hogy az ajánlattevőknek ajánlatukhoz szerződéstervezetet kell csatolniuk, azonban a dokumentációban az ajánlatkérő által közölt szerződéses feltételeken túl az ajánlatkérő nem fogad el egyéb szerződéses feltételeket, illetve az ajánlatkérő számára hátrányosabb feltételeket sem, mert az ilyen szerződéstervezetet tartalmazó ajánlat érvénytelen. Jogszerű-e ez így? Kérdésünk, hogy ebben az esetben hogyan érvényesül a szerződés Ptk. szerinti konszenzusos jellege?
