8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Közbeszerzési terv alakisága
Kérdés: Egy előadáson azt hallottam, hogy a közbeszerzési terv formátuma kötelező lesz, és azt közzé is kell tenni. Ezt azonban nem találom a törvényben, pontosabban a közzététel most is benne van. Milyen szabályt kell követni?
2. cikk / 8 Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség
Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: - Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? - Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? - Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? - Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
3. cikk / 8 Eljárásrend a Kbt. "önkéntes" alkalmazása esetén
Kérdés: Amennyiben önként alkalmazza valamely cég a Kbt.-t, akkor mely eljárásrend szabályait kell alkalmaznia, azaz választhat-e az általános alanykénti vagy a különös alanykénti törvényalkalmazás között?
4. cikk / 8 Tevékenység megoszthatósága közbeszerzési szempontból
Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő, hulladékkezelési közszolgáltatással és távhőszolgáltatással foglalkozó cég megosztotta a Kbt. szempontjából a tevékenységeket, és a hulladékos oldalon klasszikus ajánlatkérőként jár el, míg a távhő területén közszolgáltatóként, és itt nem alkalmaz egyszerű eljárást. Helyesen jár-e el? (A Közbeszerzési Levelek tanácsadói alapján erre van lehetősége.)
5. cikk / 8 Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban
Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
6. cikk / 8 Általános eljárásrend alkalmazása közszolgáltató esetén
Kérdés: Az ÁPV Rt. felügyelete alatt működő VOLÁN részvénytársaság alaptevékenységét tekintve közszolgáltatónak minősül [Kbt. 163. §-ának c) pontja]. A Kbt. alanyi hatálya alá tartozik-e ez a VOLÁN társaság, amennyiben nem közszolgáltató (például üdültetés, szakmunkásképzés, üzemegészségügy stb.) tevékenységéhez végez beszerzést, és ha igen, akkor milyen eljárási rend vonatkozik erre a beszerzésre (különös, általános, egyszerű közbeszerzés)?
7. cikk / 8 162/2004. Korm. rendelet szabályainak alkalmazása
Kérdés: Építési beruházás esetén a lebonyolítót közbeszerzési eljárásban választják ki. A beszerzés tárgya szolgáltatás megrendelése. Ebben az eljárásban is alkalmazni kell a 162/2004. Korm. rendelet 5-6. §-aiban meghatározottakat?
8. cikk / 8 Kbt. közszolgáltatókra irányadó előírásai
Kérdés: A különös közbeszerzési eljárás hatálya alá tartozó szervezeteknek – a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseiknél – a nem a főtevékenységükhöz, hanem egyéb tevékenységükhöz tartozó beruházásaiknál kell-e alkalmazniuk a közbeszerzésekre vonatkozó különös rendelkezéseket?