Azonos tulajdonosi körbe tartozó nyertes és második ajánlattevő

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a magyar szabályozás kimondja azt, hogy azonos tulajdonosi háttérrel rendelkező ajánlattevők esetében, ha például az egyik visszalép, és a másik nyerne magasabb árral, úgy az eljárás során nem hirdethető eredmény? Nagyon nagy a felelősség az ajánlatkérőn, és segíthetne, ha ezt jogszabály mondaná ki.
Részlet a válaszából: […] ...nem teljesen egyértelmű helyzet, hiszen egyszerűbb lenne, ha mindezt jogszabály tenné egyértelművé, jelesül, hogy amennyiben azonos a tulajdonosi kör, úgy a két érintett kizárható.A 62. § (1) bekezdése alapján: Az eljárásban nem lehet ajánlattevő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Eljárás igazolási szakaszában kérhető nyilatkozatok

Kérdés: Az új template-eket sorra kérik az ajánlatkérők, és ha az EEKD mellett már kérik, akkor a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) és kc) alpont szerinti template-et is kérik. Hogyan tudom felhívni a figyelmet arra, hogy ezt nem kérhetik? Megoldás lehet az, hogy nem töltöm ki, vagy kitöltöm, de nem valós adatokkal?
Részlet a válaszából: […] ...megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni, vagy– a gazdasági szereplőben közvetetten vagy közvetlenül több mint 25%-os tulajdoni résszel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

In-house jogalapok vizsgálata

Kérdés: Önkormányzat köthet-e szerződést közbeszerzés lebonyolítása nélkül kivitelezésre a 100 százalékban tulajdonában lévő nonprofit kft.-jével, ha a szervezet megfelel a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pontjának? Mit kell vizsgálni a Kbt. fenti paragrafusán kívül annak eldöntésére, hogy a szerződés minősülhet-e "in-house" beszerzésnek? Alkalmasságot például kell-e vizsgálni? Jelenleg a munka elvégzéséhez nem adottak sem a személyi, sem a műszaki feltételek, viszont a cég tevékenységében benne van az útépítés. Alvállalkozót vehet-e igénybe az ajánlattevő/kivitelező ilyen esetben? Ha mégsem lehet közvetlenül szerződést kötni, és közbeszerzési eljárást írnak ki, lehet-e az önkormányzat saját cége ajánlattevő vagy alvállalkozó? (EU-s forrás nincs a projektben.)
Részlet a válaszából: […] ...hasonló kontrollt gyakoroljon cége felett, magántőke-részesedés ne legyen benne, továbbá az árbevétel több mint 80 százaléka a tulajdonos önkormányzattól származzon. Amennyiben ezek a feltételek fennállnak, nincs akadálya a közvetlen szerződéskötésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Ajánlatkérő által nem igényelt nyilatkozatok benyújtása

Kérdés: Az ESPD mellé benyújtanám a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) és kc) alpontokhoz tartozó nyilatkozatot, de nem kéri az ajánlatkérő, sőt kifejezetten a "második" körben kéri a nyilatkozatokat. Mit tegyek? Inkább nyújtsam be mégis elsőre (is)?
Részlet a válaszából: […] ...és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni, vagy– a gazdasági szereplőben közvetetten vagy közvetlenül több mint 25%-os tulajdoni résszel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Vezető tisztségviselő tényleges tulajdonosi minősége

Kérdés: Az összkollégiumi tájékoztató alapján mindig megjelölhető a cégvezető, magánszemély helyett? Azaz az ügyvezető cserélhető a tulajdonosra a kötelező kizáró ok alkalmazásakor?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő/részvételre jelentkező nyilatkozik arról, hogy olyan társaságnak minősül, amelyet nem jegyeznek szabályozott tőzsdén, és tulajdonosai között nincs a Pmtv. 3. § ra)-rb) alpontokban meghatározott természetes személy, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Vezető tisztségviselő mint tényleges tulajdonos

Kérdés: Mi az indoka annak, hogy egy korábbi Kbt.-módosítás értelmében tényleges tulajdonosnak kell tekinteni a vezető tisztségviselőt – akinek számos esetben nincs is tulajdonrésze a cégben?
Részlet a válaszából: […] ...finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja szerinti tényleges tulajdonosa nem megismerhető – ka)-kc) alpontok.A kc) alponttal összefüggésben a 310/2011. kormányrendelet a kizáró okok igazolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Kizáró ok és alkalmatlanság a szerződés teljesítése alatt

Kérdés: Ha az alkalmassági feltétel hiánya és a kizáró ok a szerződés teljesítésének időszakában következik be, fel kell bontanom az ajánlattevővel kötött szerződésemet? Mi a teendő akkor, ha az alvállalkozó vagy az erőforrás-szervezet válik érintetté a fenti körben?
Részlet a válaszából: […] ...melyek a nyertes ajánlattevő adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak;– a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi, és az (5) bekezdés szerinti ügyletekről az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Offshore ajánlattevő kiszűrése

Kérdés: Megjelent a kettős adóztatás elkerüléséről szóló útmutató, pontosabban egy felsorolás, de továbbra sem értem, hogyan kell ez alapján kiszűrni az offshore ajánlattevőt.
Részlet a válaszából: […] ...finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. §-ának r) pontja szerinti tényleges tulajdonosa nem megismerhető – ka)-kc) alpontok.A lista tehát arra alkalmas, hogy egy pillanatnyi állapotot mutasson, mely alapján az 56...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.