5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Összeférhetetlenség a tervező kivitelezésbe történő bevonása során
Kérdés: Azzal, hogy a 322/2015-ös Korm. rendelet 18. §-át hatályon kívül helyezték, ez egyben azt is jelenti, hogy a tervezőt nem lehet bevonni a továbbiakban a teljesítésbe, mert összeférhetetlen?
2. cikk / 5 Összeférhetetlenség építési beruházások esetében
Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
3. cikk / 5 Egy ingatlanhoz kapcsolódó beruházások egybeszámítása
Kérdés: Az ajánlatkérő ingatlanán építési beruházásnak minősülő munkákat kell elvégezni. Ezek műszakilag teljesen függetlenek egymástól, külön szerződés alapján, más-más vállalkozóval végeztethetők el. A két munka kivitelezésére pénzügyi lehetőség miatt egy éven belül kerül sor. Egybe kell-e számítanom a két szerződés értékét csak azért, mert egy ingatlanhoz kapcsolódnak?
4. cikk / 5 Értelmező rendelkezések változása
Kérdés: Mi az oka annak, hogy az értelmező rendelkezések száma az új törvényben gyakorlatilag a felére csökkent a korábbihoz képest? Nem értjük az ajánlattevő fogalmának drasztikus szűkítését sem.
5. cikk / 5 Tervfajták jelentősége kivitelezés és részbeni tervezés esetén
Kérdés: Kivitelezésre és részbeni tervezésre folytatunk le közbeszerzési eljárást. A külön jogszabályra való hivatkozás mellett van-e jelentősége az egyes tervfajtáknak (engedélyezési, kivitelezési tervek)? Gyakorlat az engedélyes és tendertervek ajánlatkérő részéről történő biztosítása, a kiviteli terv viszont az építés-vállalkozási szerződés keretén belül készül el.