Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] ...2007. évi CXXXVII. törvény 259. § 25/A. pontjában szereplő fogalommeghatározás szolgálhat zsinórmértékül, mely szerint üzletág a vállalkozásnak olyan működő egysége, amely szervezeti szempontból függetlenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Alapanyag-szállító minősítése a közbeszerzésben

Kérdés: Az alapanyag-szállító a Kbt. szerint nem alvállalkozó. Milyen minőségben szerepeljen a tenderben?
Részlet a válaszából: […] ...építőanyag-szállító tehát nem alvállalkozó lesz, azaz az ajánlattevő nem szükséges, hogy bármilyen módon nyilatkozzon az érintett vállalkozás kizáró oki megfelelőségéről. A szállító ebben az esetben tehát "nem alvállalkozó" státuszba kerül, nevesítésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] ...10 százaléka.A rendelkezés célja, hogy a frissen alakult, az ajánlatkérőáltal meghatározott időszaknak csak egy részében működő vállalkozások ispályázhassanak ajánlattevőként vagy 10 százalék feletti alvállalkozóként abbanaz esetben, ha működési idejük alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Kötelező részajánlattétel

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
Részlet a válaszából: […] ...jóval kisebbek(ráadásul kizárólag az ajánlatkérő oldalán jelentkeznek), mint a versenykorlátozásával járó hátrányok (kis- és középvállalkozások kiszorulása aversenyből, árfelhajtó hatás).A gazdasági ésszerűség fogalmát ugyanis a közbeszerzésieljárások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...fennálló meghatározó befolyása megállapítása során a jogiszemélyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást)megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztesvállalkozásban, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Alvállalkozó és más szervezet elhatárolása

Kérdés: A "más szervezet" és az alvállalkozó elhatárolását bonyolítja a Kbt.-ben előírt kötelezettségvállaló nyilatkozat. Ugyanis a becsatolt nyilatkozat (mint az ajánlattevő által – ráutaló magatartással – elfogadott ajánlat) is szerződésnek minősülhet, így minden ilyen szervezet egyben alvállalkozóvá is válik (az alvállalkozói fogalom alapján). A Ptk. ugyanis elég tág körben értelmezi a szerződés fogalmát.
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kérdező helyesen utalt arra, hogy aPtk. meglehetősen tágan értelmezi az alvállalkozó fogalmát. A Ptk.alvállalkozásra vonatkozó rendelkezése lényegében csak azt tartalmazza, hogy avállalkozó igénybe vehet alvállalkozót. A törvényhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.

Előminősítési jelentkezés adattartalma

Kérdés: Milyen adatok szükségesek az előminősítéshez a jelentkezésnél?
Részlet a válaszából: […] ...alatt stb.;– az ajánlatkérő az előminősítéses rendszerben iselőírhatja, hogy az ajánlattétel, illetve a Kbt. alkalmazásában alvállalkozásfeltétele, hogy az ajánlattevő (alvállalkozó) a letelepedése szerinti országbanszerepeljen a vonatkozó nyilvántartásban stb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.