Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdését, mind a 2007/66 irányelvvel módosított, a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Igazolás elfogadása kiegészítő tájékoztatáskérés hiányában

Kérdés: Pénzügyi alkalmasság tekintetében az ajánlattevőtől az ajánlatkérő nem negatív mérleg szerinti eredmény igazolását kérte. Az ajánlattevők között volt egyéni vállalkozó, aki igazolásként a vállalkozói személyijövedelemadó-bevallását nyújtotta be, amelyből megállapítható, hogy nem volt veszteséges a vállalkozás. Azonban az ajánlattevő a 310/2011. kormányrendelet 14. §-ának (3) bekezdése szerint nem kért kiegészítő tájékoztatást, arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő milyen formában fogadja el az igazolást. Kérdésként merül fel, hogy az alkalmasság igazolásaként benyújtott dokumentumok megfelelése esetén, azonban a kiegészítő tájékoztatás kérésének elmulasztása ellenére elfogadható-e, illetve hiánypótlás kérhető-e a mérleg szerinti eredmény benyújtására (egyéni vállalkozó kizárólag kapacitásnyújtóval tudná ezt megtenni), avagy érvénytelenek kell-e minősíteni az annak hiányában benyújtott ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] Ha az ajánlattevő kiegészítő tájékoztatás kérése nélkül képes megfelelni az ajánlatkérő által jogszerűen támasztott követelményeknek, akkor egy opcionális eljárási cselekmény hiánya (tájékoztatás kérése) nem alapozhatja meg az érvénytelenséget. Alátámasztja ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Ajánlati ár módosítása fedezetcsökkentés miatt, szerződés megkötését követően

Kérdés: Pályázat benyújtását megelőzően önkormányzatunknál feltételes közbeszerzési eljárást folytattunk le, a Kbt. 122/A. § alkalmazása mellett építési beruházást végző kivitelező kiválasztására. Az eljárás eredményes volt, a nyertes ajánlattevővel megkötöttük a feltételes vállalkozási szerződést, melynek hatálybalépési feltétele a benyújtandó pályázat pozitív elbírálása volt. A pályázat bírálati szakaszában a pályázati felhíváson olyan mértékű módosítást eszközöltek a kiírók, mely jelentős mértékben lecsökkentette az önkormányzat szerződés teljesítésére szánt fedezetét (tervek szerint kizárólag a pályázatból finanszírozta volna az önkormányzat a megrendelt munkákat, mely pályázat időközben pozitív elbírálásban részesült). Tekintettel arra, hogy a pályázat megvalósítására biztosított idő szűkös, amennyiben lehetséges, nem szeretnénk új közbeszerzési eljárást lebonyolítani. Lehetséges-e a kivitelezési szerződésben az ajánlati ár módosítása, csökkentése a fenti tényezők miatt, amennyiben e feltételek a szerződést kötő másik fél, kivitelező számára is megfelelőek?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozási szerződést megkötötték. Módosítására a Kbt. 132. §-a értelmében van lehetőség.A törvény 132. §-ának (1) bekezdése szerint a felek nem módosíthatják a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a felhívás, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...szembeni egyenlő bánásmód és az átláthatóság biztosításának jogszerű céljait követi – abszolút tilalmat állapít meg az olyan vállalkozások ugyanazon közbeszerzési eljárásban való elkülönült, egymással versenyző részvételével szemben, amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyalásos közbeszerzési eljárás szabályain is. Az eljárás során már a továbbiakban lehetőleg különösen mikro-, kis- és középvállalkozások meghívására van szükség, ami egyben lehetőséget ad az ajánlatkérőknek nem csak a kkv-k meghívására, mint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Értelmező rendelkezések változása

Kérdés: Mi az oka annak, hogy az értelmező rendelkezések száma az új törvényben gyakorlatilag a felére csökkent a korábbihoz képest? Nem értjük az ajánlattevő fogalmának drasztikus szűkítését sem.
Részlet a válaszából: […] ...jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, vagy külföldiszékhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe aki, illetőleg amely– a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz, továbbá– az 59. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...az érdekelt gazdálkodó szervezet, azaz a potenciálisgazdálkodó szervezet nagyon tág megfogalmazás, ami eleve sok száz vállalkozástérinthetett, ezért nem életszerű.Az új szabály értelmében letisztultabb a kép. Egyrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Megtámadás részajánlat-tételi lehetőség hiánya miatt

Kérdés: A közbeszerzési törvény alapján, úgy tudom, hogy a kis- és középvállalkozásokat a közbeszerzési pályázatoknál támogatni kellene azzal, hogy a pályázatokban részajánlattétel lehetőségét biztosítják. Az elmúlt időszakban megjelent több EU-s pályázat nem tartalmaz ilyen részajánlat-tételi lehetőséget. Megtámadható-e a kiírás, hogy nincs részajánlat-tételi lehetőség, és ezzel a kis- és középvállalkozásokat nem támogatják? Szükséges-e megvásárolni a dokumentációt ahhoz, hogy megtámadjuk? Van lehetőség részajánlattétel lehetőségének elmulasztása miatt a felhívás megtámadására?
Részlet a válaszából: […] ...jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, vagy külföldiszékhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, aki, illetőleg amely– a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz, továbbá– a Kbt. 59. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Iratküldéssel érintettek köre

Kérdés: Ha ajánlattevőnek minősül a biztosítékot rendelkezésre bocsátó, dokumentációba betekintő, mindent, az eljárás során keletkezett összes iratot meg kell küldeni részére?
Részlet a válaszából: […] ...jogiszemélyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég vagy személyes joga szerintjogképes szervezet, vagy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországifióktelepe aki, illetőleg amely– a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz, továbbá– a Kbt. 59. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Betekintés kizárt ajánlattevő ajánlatába

Kérdés: Egy ajánlattevő késve érkezett az ajánlat leadásakor, ezért kizárták. Az ajánlatok felbontását követően a bontási jegyzőkönyvet a kizárt bank is megkapta, viszont a kizárt bank felolvasólapját nem tartalmazta a bontási jegyzőkönyv. Ebben az esetben is kérhetjük az ajánlatkérőt, hogy betekintést nyerhessünk a kizárt ajánlattevő ajánlatába?
Részlet a válaszából: […] ...jogiszemélyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég vagy személyes joga szerintjogképes szervezet, vagy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországifióktelepe, aki, illetőleg amely:– a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz, továbbá– a Kbt. 59. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.
1
2