Elektronikus aláírás az EKR-ben

Kérdés: Cégünknél bevezetésre kerül a "legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás" használata (e-Szignó), melyet szükség szerint ajánlattevőként az EKR rendszerben is alkalmaznánk. Jól gondolom-e, hogy az ajánlatkérők az e-Szignó rendszerrel készült dokumentumokat kötelesek elfogadni? Továbbá, hogy az ebben a rendszerben készített dokumentumok aláírását a teljes dokumentum lezárása után készített "legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás" teljesíti?
Részlet a válaszából: […] ...azonban – a (2) bekezdésben foglalt eset kivételével – nem követelheti meg elektronikus aláírás alkalmazását. Ahol e törvény végrehajtási rendelete közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara által hitelesített nyilatkozat benyújtását írja elő, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

A 833/2014/EU rendelet megsértésének szankcionálása

Kérdés: Milyen szankciója van, és ki szankcionálja, ha az ajánlatkérő nem tartja be a Tanács 2014. július 31-i 833/2014/EU rendeletét? Nem a semmisségi kockázat mérlegelése érdekel, hanem hogy milyen bírságra számíthat az ajánlatkérő, feltételezve, hogy a KDB elé nem kerül az ügy?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazandó szankciókra – többek között adott esetben büntetőjogi szankciókra – vonatkozó szabályokat, és meghoznak valamennyi, azok végrehajtásának biztosításához szükséges intézkedést. Az előírt szankcióknak hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Eljárás kivételi körök átfedése esetén

Kérdés: A Kbt. 111. § e) és w) pontjai szerinti kivételi körök vonatkozásában merült fel, hogy a kettő (humanitárius segítségnyújtás és ideiglenes védelemre jogosultak elhelyezésével kapcsolatos beszerzés) egybeeshet-e? Az ukrán menekültek vonatkozásában a segítségnyújtás megvalósulhat mindkét pont alapján? Amennyiben mindkét pont fennáll, úgy az építési beruházások vonatkozásában fennálló 300 millió forintos értékhatárt figyelembe kell venni, vagy alkalmazható az e) pont, ahol ilyen szűkítés nem szerepel?
Részlet a válaszából: […] ...együttműködési (továbbiakban: NEFE) és humanitárius segítségnyújtási szakpolitikai programok és projektek gyors és hatékony végrehajtását, ugyanakkor a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás szabályainak is megfelel....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

EEKD aláírása az EKR-ben

Kérdés: Az EEKD hat részre van bontva az EKR-ben, de az utolsó részt nem lehet aláírni, márpedig eddig mindig kérte az ajánlatkérő, és jogorvoslati határozatra is hivatkozott emlékeim szerint. Ezt hogyan lehet az EKR-ben megoldani?
Részlet a válaszából: […] ...az EEKD mely része, szakasza, pontja tekintetében került megadásra. Az EEKD tartalmát jogszabály, az Európai Bizottság 7/2016. számú végrehajtási rendelete rögzíti, az kötelezően alkalmazandó."A Döntőbizottság megállapította, hogy a vonatkozó rész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Megállapodás szakértő közreműködéséről

Kérdés: Megállapodhat-e (ún. előszerződéses okiratban) az ajánlattevő és a vele az ajánlat benyújtásának időpontjában munkaviszonyban még nem lévő, a 321/2015. kormányrendelet 21. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti, alkalmasságot igazoló szakértő egybehangzóan úgy, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egymással munkaszerződést fognak kötni? Ilyen okirat birtokában mentesül-e a szakértő az erőforrást biztosító szervezetre vonatkozó előírások (leginkább a saját EEKD-dokumentum benyújtása) teljesítése alól?
Részlet a válaszából: […] ...erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.A (9) bekezdés alapján a közbeszerzési törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerint előírt szakemberek – azok végzettségére, képzettségére – rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Jogorvoslat szabályozása nemzetbiztonsági tárgyú beszerzésnél

Kérdés: Nemzetbiztonsági eljárás esetében milyen jogorvoslati szabály érvényesül? (Kérdésünk indoka, hogy jelenleg a törvény nem szabályozza ezt a kört.)
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdés b) pontja szerinti, az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 346. cikkén alapuló kivételi kör, melyre nem vonatkozik végrehajtási rendelet külön eljárásjogi szabálya, csak a minősített beszerzések Országgyűlés általi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Kbt.-változások

Kérdés: 2014. szeptember 30-ai hatállyal módosult a Kbt. a kivételi körök vonatkozásában. Konkrétan ez mit jelent? A változások más területet is érintettek?
Részlet a válaszából: […] ...részletes szabályait, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a végrehajtással felmerülő költségeket fedező díj mértékét,– a kormányzati kommunikációs feladatok ellátását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Eljárástípusok az új Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben milyen eljárásfajták vannak? Melyek a főbb változások?
Részlet a válaszából: […] ...együtt továbbra sem eredményezhetiegyes ajánlattevők hátrányos megkülönböztetését.Jelenleg még nem áll rendelkezésünkre az a végrehajtásirendelet, amely a saját eljárásrendet hivatott szabályozni a (8) bekezdésbenmeghatározott ajánlatkérők számára....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
Részlet a válaszából: […] ...a következő rendelkezés lép:"A Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetében erendelet rendelkezéseit a Kbt.-ben és a Kbt. végrehajtására kiadottjogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A Kbt. hatálya alátartozó építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...a szállítóknak a keretszerződéssel ésannak teljesítésével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó,valamint az ennek végrehajtási módját szabályozó rendelkezéseket, továbbá– annak rögzítését, hogy az intézmény előleget nem adhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.