Iratbetekintés és tájékoztatási kötelezettség a Kbt.-ben

Kérdés: Az uniós irányelvekben nem látom azt a szigorú üzenetet, hogy az ajánlattevők tudomására kell hozni mindent, ami alapján megtudják, miért nem nyertek egy adott közbeszerzési eljárásban. Ezt csak a hazai szabályozás tartalmazza. Szükséges-e ez a tartalom a Kbt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...– magán- vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplő jogos üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.Az iratbetekintés hazai szabályai a Kbt. 45. § (1) és (2) bekezdése szerint az alábbiak:– az adott eljárásban részt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Üzleti titokká nyilvánítás határai

Kérdés: Titkosítható-e az az információ az ajánlattevő részéről, amely alapján az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot? Azaz a kizárt versenytárs iratbetekintés-kérése során azzal szembesül, hogy éppen az az adat van titkosítva, amely alapján a kizárt versenytárs meggyőződhetne arról, hogy valóban, tényszerűen jogos a kizárás.
Részlet a válaszából: […] ...például a hibás referencia, a nem megfelelő önéletrajz, melyet az ajánlattevő olyan szenzitív adatnak tekint, melyet nem kíván a versenytársak tudomására hozni. Mivel a benyújtott dokumentumok hibásak, nem megfelelőek, hiányosak, és nem is hiánypótolja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Ajánlatkérők feladatai a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Melyek a Kbt. szerinti főbb – általános – teendők az ajánlatkérői oldalon a közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítása és a szerződés megkötése közötti időszakban?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás előkészítéséig kell meghatároznia az előzőekben felsoroltakat [Kbt. 6. §-ának (1) és (2) bekezdése].Lényeges és a verseny átláthatóságát, tisztaságát védő előírás, miszerint az ajánlatkérőnek minden egyes közbeszerzési eljárását –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.