6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 EKR-en kívüli eljárások
Kérdés: Az előminősítési rendszerben lévő eljárásokat miért nem kell beintegrálnom az EKR-be?
2. cikk / 6 Eljárást megindító felhívással érintett ajánlattevők száma a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban
Kérdés: Kérem, értelmezzék a Kbt. 113. §-a szerinti nemzeti eljárási szabályokat! Ellentétes értelmezés alakult ki ugyanis a tanácsadónk és a jogászunk között a tekintetben, hogy hány gazdasági szereplőnek kell az eljárást megindító felhívást megküldeni. Van egy olyan beszerzésünk, ahol 16-an jelezték előzetesen az érdeklődésüket, természetesen őket kértük fel ajánlattételre. Helyesen jártunk el?
3. cikk / 6 Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után
Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
4. cikk / 6 Átláthatósági megállapodás
Kérdés: Mi a lényege az átláthatósági megállapodásnak?
5. cikk / 6 Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően
Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
6. cikk / 6 Közbeszerzési előírások közszolgáltatókra
Kérdés: Mi történik akkor, ha év közben a közbeszerzési terv leadása után nyílik lehetőség egy nagyobb beszerzésre? Le kell jelenteni a bizottságnak, vagy meg kell indítani az eljárást? Társaságunk bejelentkezett a Kbt. különös része hatálya alá, mivel közszolgáltatónak minősülünk. Egyes vélemények szerint az általános rész hatálya alá is be kellett volna jelentkeznünk, gazdasági társaság lévén. Mi az Önök véleménye erről a kérdésről? Hogyan lehet eldönteni, hogy egy bizonyos árubeszerzés a tevékenységünk (lakossági vízszolgáltatás) ellátásával közvetlenül kapcsolatos (személygépkocsi, központi szerver stb.)? Mi az, ami támadható?
