Szerződések leválaszthatóságának értelmezése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 19. § (4) bekezdését, mit jelent és milyen célokat szolgál a leválasztás jogintézménye? Mire kell ügyelni akkor, ha az ajánlatkérő élni kíván a leválasztás lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás fajtája. Az Európai Unió közbeszerzési irányelveinek alapelvei közé az átláthatóság, az egyenlő bánásmód, a nyílt verseny és az eljárások gondos lebonyolítása tartozik. Az Európai Unió Bírósága több eseti döntésében is rámutatott, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Kbt. 115. §-a szerinti eljárás építési beruházások esetén

Kérdés: Építési beruházások esetén hogyan változtak meg a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...országhatárán átnyúló projekttel kapcsolatos. Az ajánlatkérő akkor alkalmazhatja az e § szerinti eljárást, ha a tisztességes verseny biztosításához e törvény által megkövetelt, megfelelő számú alkalmas gazdasági szereplőről van tudomása. Az ajánlatkérő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...szakaszban annyi részvételi határidőtkell biztosítani, amely alatt megfelelően lehet részvételre jelentkezni.Tehát nyílt, meghívásos, versenypárbeszéd,keretmegállapodásos, gyorsított eljárás, építési koncesszióval kapcsolatosszabályok, tervpályázati eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Kötelező részajánlattétel

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
Részlet a válaszából: […] ...részre nem kaphatnaajánlatot, hanem azt sem, hogy az egységes beszerzése az ajánlati árak vagyegyéb lényeges feltételek vonatkozásában versenyösztönző hatású lenne, és másmegoldás ellentétes lenne a gazdasági ésszerűséggel.Fenti példa alapján látható tehát, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Közbeszerzési eljárás nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Társaságunk a Kbt. VI. fejezete szerinti közbeszerzési eljárást akar lefolytatni, nemzeti eljárásrendben, a közbeszerzés tárgya építési beruházás. Az eljárás típusa hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás lenne. Kérdésünk, hogy a nemzeti eljárásrendben is a Kbt. 129-130. §-ai az irányadóak, mivel a nemzeti eljárásrendben erre külön utalást nem találtunk. A tárgyalásos eljárásra alkalmaznunk kell-e a két szakaszból álló eljárások közös szabályait is (Kbt. 100-121. §)? Az eljárás megindításához milyen hirdetménymintát kell kitöltenünk? Tudomásunk szerint a Kbt. VI. fejezete alkalmazásában az ajánlattételi felhívást tartalmazó hirdetmény mintáját az 5/2009. IRM rendelet 3. melléklete tartalmazza. Ez viszont nem részvételi felhívás. Megtehetjük-e azt, hogy ajánlattételi felhívást jelentetünk meg, ahol meghatározzuk a részvételre jelentkezés feltételeit, és az első tárgyalás időpontját és menetét? Nem készítünk külön részvételi és ajánlattételi dokumentációt, hanem csak ajánlattételi dokumentációt, amely tartalmazna minden adatot. Kérdéseink az eljárás menetének lefolytatására irányulnának (ajánlatok bontása, elbírálása, eredményhirdetés stb.), ha általános egyszerű eljárásrendben hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást szeretnénk lefolytatni, vagyis a Kbt. mely szabályait kell figyelembe vennünk?
Részlet a válaszából: […] ...Ez praktikusan azt jelenti, hogy aközbeszerzési törvény 251. §-ának (3) bekezdése alapján lehetőség van nyílt,meghívásos, versenypárbeszéd vagy keretmeg­állapodásos eljárás alkalmazására,továbbá tervpályázati és gyorsított eljárás lefolytatására is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Többfordulós eljárás indokoltsága

Kérdés: Mikor indokolt az ún. többfordulós eljárás igénybevétele? Mely eljárástípusoknál jöhet ez szóba?
Részlet a válaszából: […] ...fordulón atöbbkörös ajánlattétel lehetővé tétele, melynek célja, hogy az ajánlatkérődinamizálja a szereplőket, akik így – látva a versenytárs ajánlatát – egy vagytöbb lehetőséget is kaphassanak egy közös tárgyalási forduló keretébenajánlatuk helyben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Ajánlat módosítása az ajánlati kötöttség lejárta előtt

Kérdés: Az ajánlati kötöttség lejárta előtt lehet-e módosítani az ajánlatot, és ha lehet, akkor milyen módon? Ha nem lehet, akkor ezt a lehetőséget a Kbt. mely rendelkezése zárja ki?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattételi határidő lejártára,nincs lehetőség az ajánlatok módosítására. Amennyiben tárgyalásos eljárásról van szó, vagyversenypárbeszédről, illetőleg olyan eljárástípusról, ahol lehetőség vantárgyalni (egyszerűsített vagy egyszerű eljárás), úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Áttérési lehetőség más eljárástípusra szerződésbontást követően

Kérdés: Nemzeti értékhatár felét meghaladó beszerzési értékű építési beruházásra hirdetménnyel indult nyílt, egyszerű eljárással kiválasztott nyertes kivitelezővel megkötött építési szerződés "közös megegyezéssel" történő felbontása után lehetséges-e hirdetménnyel indítandó egyszerű tárgyalásos közbeszerzési eljárás tartása?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő hirdetményközzétételével induló tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat– ha a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd atörvény 92. § b) vagy c) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy afelhívásnak, a dokumentációnak és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

Ajánlatkérők feladatai a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Melyek a Kbt. szerinti főbb – általános – teendők az ajánlatkérői oldalon a közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítása és a szerződés megkötése közötti időszakban?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás előkészítéséig kell meghatároznia az előzőekben felsoroltakat [Kbt. 6. §-ának (1) és (2) bekezdése].Lényeges és a verseny átláthatóságát, tisztaságát védő előírás, miszerint az ajánlatkérőnek minden egyes közbeszerzési eljárását –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Rendeltetésazonosság, felhasználás összefüggése, egybeszámítás a Kbt.-ben

Kérdés: Hogyan értelmezendő a Kbt. 40. § (2) bekezdés c) pontjának első (rendeltetése azonos vagy hasonló) és második (felhasználásuk egymással összefügg) fordulata? Hogyan kell értelmezni a Kbt. ún. egybeszámítási rendelkezését, milyen célt szolgál ez az előírás?
Részlet a válaszából: […] ...megvalósításához. A Kbt. 40. §-a – mint azt az előzőekben láthattuk – tiltja a részekre bontást azzal a céllal, amely a törvény versenyeztetési szabályainak megkerülésére, alkalmazásának mellőzésére irányul (lényegében e rendelkezés beiktatása a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.