Keretmegállapodás mint beszerzési módszer

Kérdés: A keretmegállapodás egy kétszakaszos közbeszerzési eljárás, vagy beszerzési technika, módszer? Van ennek a különbségtételnek valamilyen jelentősége? Más szabályokat kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...köthető, így önálló eljárási típusként nehezen értelmezhető. Bár a gyakorlatban felmerült eljárási kérdések, különösen a versenyújranyitások szabályait érintő értelmezési nehézségek miatt az eljárási típusokhoz hasonló részletszabályozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Információkérés előzetes piaci konzultáció keretében

Kérdés: Előzetes piaci konzultáció keretében az ajánlatkérő kiosztott egy dokumentumot, melyre várja a visszajelzésünket. Nem világos számomra, hogy ez része-e az eljárásnak?
Részlet a válaszából: […] ...információk közlését a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a megfelelő ajánlattételi határidő meghatározását – megtenni a verseny tisztaságára, a gazdasági szereplők esélyegyenlőségére és egyenlő elbánására vonatkozó alapelvek érvényesülése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Keretmegállapodás lehetősége központi beszerző szervezet általi dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén

Kérdés: Hogyan értendő a 168/2004. számú Korm. rendeletben az, hogy DBR-ben keretmegállapodást indít az ajánlatkérő? Valóban van erre lehetőség? Mi ennek az indoka?
Részlet a válaszából: […] ...egy vagy több ajánlattevővel keretmegállapodás köthető olyan időtartamra, amely nem eredményezi a dinamikus beszerzési rendszerben a verseny aránytalan korlátozását.A hatályos jogszabályi rendelkezések nem zárják ki, hogy a beszerzési módszereket kombinálni lehessen....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Megbízhatósági határozat nyilvánossága, megtámadhatósága

Kérdés: Öntisztázást követően megbízhatósági határozatot bocsátott ki a Közbeszerzési Hatóság, ahol a döntés nagy része gyakorlatilag üzleti titok tárgyát képezi, sőt a sikertelen kezdeményezésekről szóló határozatok nem is nyilvánosak. Milyen alapon húznak ki gyakorlatilag minden érdemi részt a döntésből, amikor az annak alapját képező gazdasági versenyhivatali határozat egy az egyben nyilvános? Azaz a kérdésem, hogy közérdekből nyilvános adat-e a megbízhatósági határozat, és amennyiben nem sikeres a kezdeményezés, az is közérdekből nyilvános adat-e? Egy igen vagy nem válasz is elég számomra, hiszen akkor a 43. § (3) bekezdése alkalmazható. Kérdésem az is, hogyan lehet kartellkizáró ok miatt kizárt gazdasági szereplőt visszaengedni, amikor az is egy hatósági határozat? Megtámadhatom-e a határozatot?
Részlet a válaszából: […] ...van a közbeszerzésben alkalmazott jogkövetkezménnyel kapcsolatos öntisztázás lehetővé tételére, mely nem érinti egyébként a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának eredményét, csak annak közbeszerzésben alkalmazott jogkövetkezményét.A Kbt. 62. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

E-közbeszerzés

Kérdés: Hogyan működik napjainkban az e-közbeszerzés?
Részlet a válaszából: […] ...A hazaikutatások alapján ma már az érintettek 37 százaléka látott elektronikusárlejtést, s egyre többen alkalmazzák ezt a versenyt dinamizáló megoldást.Az elektronikus közbeszerzés kötelezővé tételére azonbanrövid távon nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Ajánlatkérői kötelezettségek elektronikus eljárásban

Kérdés: Tudomásuk szerint az idei évtől új rendelet szabályozza az elektronikus közbeszerzést. Melyik ez a szabály, és előír-e az ajánlatkérők vonatkozásában – az eljárásforma jellegére tekintettel – a Kbt.-ben szabályozottakhoz képest többletkötelezettségeket?
Részlet a válaszából: […] ...és a pályázók (együttesen az ajánlattevők),illetve a további résztvevők kötelesek biztosítani, illetve tiszteletbentartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát, az ajánlattevőkesélyegyenlőségét, valamint az egyenlő bánásmód elvét.Az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.