18 cikk rendezése:
11. cikk / 18 Ajánlattételi felhívás címzettjei a Kbt. 122. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban
Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 122. §-ának (8) bekezdése a következőkről rendelkezik: a (7) bekezdés a) pontja szerinti esetben a 100. § (1) bekezdése nem alkalmazandó. Az ajánlatkérő a (7) bekezdés a) és c) pontjai szerinti esetben is köteles biztosítani a versenyt, és legalább három ajánlattevőt ajánlattételre felhívni. A (7) bekezdés a) pontja szerinti esetben olyan gazdasági szereplőknek kell ajánlattételi felhívást küldeni, amelyek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek, vagy költségvetési szervek, és amelyek a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint feltehetőleg teljesíteni tudják. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (4) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés az ilyen eljárásokban nem alkalmazandó. Fentiek alapján az ajánlatkérőnek arra kell figyelnie a 122. § (7) bekezdésének a) pontja alapján lefolytatásra kerülő eljárás esetén, hogy az ajánlattételre felkértek között legyen legalább három olyan gazdasági szereplő, akik (amelyek) mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek, vagy csak és kizárólag ilyen gazdasági szereplőknek köteles kiküldeni az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást?
12. cikk / 18 Állami, önkormányzati cégek mint ajánlattevők
Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a 2012-től hatályos új Kbt. (sőt, már a 2011. október 8-ától hatályos is) gyakorlatilag kizárja az állami/önkormányzati cégeket a "3 ajánlatos" közbeszerzésekben ajánlattevőként történő részvételből, tekintve, hogy a kkv-törvény alapján eleve nem minősülhetnek kkv-nak (attól függetlenül, hogy a szükséges paramétereknek megfelelnek-e), így nem kérhetők fel ajánlattételre az ilyen közbeszerzésekben?
13. cikk / 18 Érvénytelen dokumentum pótlása kétlépcsős eljárásban
Kérdés: A részvételi szakaszban benyújtottuk a cégkivonatot, melynek érvényessége – a kiírás figyelembevételével – az ajánlatételi szakaszra már nem fog fennállni. Újra be kell azt nyújtanunk? (Ajánlatkérő a részvételi szakaszban megkövetelte a benyújtást.)
14. cikk / 18 Felhívás és dokumentáció módosítása tárgyalás folyamán
Kérdés: A tárgyalások során az ajánlatkérő módosíthatja-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakat?
15. cikk / 18 Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
16. cikk / 18 A Kbt. alapelveibe ütköző kiírás
Kérdés: Nemzeti értékhatárt el nem érő pályázat esetén lehetséges-e az, hogy a kiíró csak három jelentkezőt kér fel ajánlatadásra? Kérdésem, hogy az esélyegyenlőség és a verseny tisztaságát sérti-e az, ha egy negyedik cég tudomást szerez a kiírásról, de nem engedik ajánlatot tenni, mondván, hogy a kötelező három pályázó már megvan? [Mondanom sem kell, hogy a kiválasztott három jelölt alkalmasságát senki sem vizsgálja, így lehetséges 70 M Ft-ig bármit kiírni (építési beruházás), és odaadni a kiválasztott cégnek egy kis ügyeskedéssel.]
17. cikk / 18 Alkalmasság igazolásának gyakorlati szempontjai
Kérdés: Ha az ajánlati felhívásban (dokumentációban) nem egyértelmű az alkalmasság igazolására szolgáló feltételek meghatározása, mi a teendő? Van-e olyan szabály, amely az ajánlatkérőket ebben a tekintetben kötelezi? Lehetséges-e, hogy a Kbt.-ben meghatározott körön kívül is kötelezhető legyen az ajánlattevő az alkalmassági feltételek igazolására?
18. cikk / 18 Információszerzés tárgyalásos és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről, tartalmáról
Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás győzteséről vagy a beszerzés tárgyáról miként lehet információhoz jutni (például egy másik, potenciális ajánlattevőnek)?
