Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 35. § (7) szerint: "A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha továbbra is megfelelnek az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek és a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével." Mi a gyakorlati elvárás, illetve mi a módja annak, hogy az ajánlatkérő felé jelezzük valamely konzorciumi tag kiválását? Mikor vagy milyen eljárási cselekmény indításával lehet ezt megtenni? A kiválás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével, valamint egy új – a fennmaradó tagok közti – konzorciumi megállapodás benyújtása szükséges? Vagy egyéb kommunikációval is lehet az ajánlatkérő felé jelezni a kiválást?
Részlet a válaszából: […] ...többi tagja a kieső tag nélkül is megfelel az alkalmassági követelményeknek, és a változás nem vonja maga után a többi ajánlattevő versenyhelyzetének romlását.A döntés értelmében a 2004/17/EK irányelvben kifejtett, a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Új alkalmassági feltétel előírása verseny újranyitása esetén

Kérdés: Négy évre szóló keretmegállapodást kötöttünk a Kbt. 105. § (2) bekezdés c) pontja alapján három ajánlattevővel. Jelenleg a második szerződési évben tartunk. Műszaki szakterületünk azt vetette fel, hogy a következő eljárásban (minden esetben a verseny újranyitásával kötünk szerződést) írjuk elő feltételként egy új szakember rendelkezésre állását, mert az ez évi közbeszerzéseknél erre szükség lehet. Előírhatjuk ezt szerződési feltételként?
Részlet a válaszából: […] ...valósítja meg ténylegesen a beszerzési igényét. A második részre sor kerülhet közvetlen megrendelés, írásbeli konzultáció vagy a verseny újranyitása formájában.A kérdés szerinti esetben az ajánlatkérő több ajánlattevővel kötött olyan keretmegállapodást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező (műszaki dokumentáció részét képező tervek készítője) árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés, ill. építési beruházás esetén mikor, milyen esetben minősül az eljárás előkészítésébe bevont személynek, és áll fenn vele szemben ebből adódóan olyan körülmény, amely összeférhetetlenséget eredményezhet? A tervező mikor, mely esetben képes befolyásolni az eljárás eredményét? A tervező közbeszerzési eljárás előkészítésébe történő bevonása mely esetben eredményez versenytorzulást?
Részlet a válaszából: […] ...Az alábbi 18. § 2023. II. 28-tól hatályon kívül van:"18. § A Kbt. 25. § (3) bekezdése alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen a kivitelezésre, vagy kivitelezésére és tervezésére együtt, illetve egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Összeférhetetlenség az ajánlatkérő műszaki értékelőcsapatában

Kérdés: Az ajánlatkérő műszaki kiértékelőcsapatában van olyan személy, akinek van közvetlen kapcsolata az egyik ajánlattevőhöz, mivel a kapcsolt vállalkozás cégvezetője. Fennáll ebben az esetben az összeférhetetlenség? Az ajánlattételen már túl vagyunk.
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő köteles megvizsgálni, hogy az összeférhetetlenség az adott közbeszerzési eljárás tekintetében hogyan érintette a verseny tisztasága és az egyenlő bánásmód elveinek érvényesülését, és köteles mindazon intézkedéseket megtenni, amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Összeférhetetlenség a tervező kivitelezésbe történő bevonása során

Kérdés: Azzal, hogy a 322/2015-ös Korm. rendelet 18. §-át hatályon kívül helyezték, ez egyben azt is jelenti, hogy a tervezőt nem lehet bevonni a továbbiakban a teljesítésbe, mert összeférhetetlen?
Részlet a válaszából: […] ...a tervező, amennyiben az előkészítésben, kivitelezésben egyéb módon nem vett rész. Az a kitétel, hogy ez nem eredményezheti a verseny tisztaságának sérelmét, másodrendű feltétel maradt. Összességében véleményünk szerint az alábbi szabályt szükségtelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Kategóriák külön-külön versenyeztetése élelmiszer-alapanyag beszerzésénél

Kérdés: Élelmiszer-alapanyag beszerzésénél egy vagy több kategóriát érdemes jelölni, amikor meghirdetjük? Esetleg részekre kellene inkább bontani a beszerzést?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő úgy dönt, hogy külön kategóriába sorolja, és más-más alkalmasságot is előír, úgy külön-külön versenyeztetheti meg az egyes kategóriákat. Minden kategóriában érdekelt ajánlattevő mellett más kategóriába jelentkező ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

A "vagy azzal egyenértékű" kitétel alkalmazása a felhívásban

Kérdés: Mi minősül azzal egyenértékűnek, amikor az ajánlatkérőnek kifejezetten egy adott gépsorra van szüksége? Szükséges-e előírni egy adott gyártó termékének megnevezése mellett a "vagy azzal egyenértékű" termék megajánlásának lehetővé tételét az eljárást megindító felhívásban?
Részlet a válaszából: […] ...köthető meg, feltéve, hogy az ajánlatkérő számára nem létezik reális alternatíva beszerzési igényének kielégítésére, és a verseny hiánya nem annak a következménye, hogy a közbeszerzés tárgyát a versenyt indokolatlanul szűkítő módon határozták meg (.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Teljesítési részhatáridők módosításának jogszerűsége

Kérdés: A D. 166/2022. számú döntés alapján mi a véleményük: jogszerűtlen vagy sem a teljesítésre vonatkozó részhatáridők módosítása, korrigendum közzétételével?
Részlet a válaszából: […] ...határidők törlése a Kbt. 55. § (6) bekezdésébe ütközik-e.Gyakori félreértés, hogy a korrigendum alkalmazásával lehetőség van a verseny szélesítésére, azonban ennek egyértelműen ellentmond a Kbt. 55. § (6) bekezdése, ugyanis eleve azt feltételezzük, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Bírálati szemponthoz szükséges, megajánlott termékek ismertetőjének titkosítása

Kérdés: Árubeszerzés esetében lehet-e titkosítani a bírálati szemponthoz szükséges, a megajánlott termékek ismertetőjét, adatlapjait stb.? A Döntőbizottság a D. 489/18/2020. számú ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg az egyébként önmagában nyilvánosan megismerhető termékleírások, -összetevők, -jellemzők, -tanúsítványok üzleti titok körébe tartozását. Ennek mentén lehet eljárni? Vannak kivételek?
Részlet a válaszából: […] ...kijelentés nem értelmezhető a szövegkörnyezetéből kiragadva. Az a mondat, hogy "Önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg a termékek képét és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

A Kbt. 69. §-ának alkalmazása DBR-ben

Kérdés: DBR esetén hogyan kell alkalmazni a Kbt. 69. § (4) bekezdését a rendszer felállításakor (nincs rangsorolás, nincs keretszám, nincs értékelés, nincs még ajánlat), illetve a rendszer felállítását követően a később csatlakozó jelentkezők esetén?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevőket az érintett alkalmassági követelményhez kapcsolódó igazolások benyújtására.Az utóbbi megoldás előnye, hogy az újraversenyeztetések során így már nem kell foglalkozni az alkalmassággal, elegendő a kizáró oki vizsgálatot megtenni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.
1
2
3
7