Kizárólagossági nyilatkozat

Kérdés: Kérhet-e egy intézmény kizárólagossági igazolást a szállítótól? Számtalan esetben találkozunk akár az EKR-en belül is olyan hirdetmény közzététele nélküli eljárással, ahol be van csatolva az összes cég kizárólagossági nyilatkozata. Önök szerint ez jogilag mennyire helytálló? Valóban alkalmazhatjuk a kizárólagos forgalmazói nyilatkozatot?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő nem szűkítheti a versenyt, nincs lehetőség az ajánlattevőktől olyan igazolást kérni, melynek értelmében csak az adott ajánlattevő szállíthat egy adott gyártótól származó terméket Magyarországon. A kérdés elsősorban akkor vetődhet fel, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Fordított bírálat dinamikus beszerzési rendszerben

Kérdés: Alkalmazhatom-e a fordított bírálatot a dinamikus beszerzési rendszer második részében?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő számára, hiszen a 2021. február 1-je után indult közbeszerzési eljárások alapján kötött keretmegállapodásokat követő versenyújranyitások során is lehetőség van a Kbt. 81. § (5) bekezdése szerinti fordított bírálat alkalmazására a Kbt. 105. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

A "vagy azzal egyenértékű" kitétel alkalmazása a felhívásban

Kérdés: Mi minősül azzal egyenértékűnek, amikor az ajánlatkérőnek kifejezetten egy adott gépsorra van szüksége? Szükséges-e előírni egy adott gyártó termékének megnevezése mellett a "vagy azzal egyenértékű" termék megajánlásának lehetővé tételét az eljárást megindító felhívásban?
Részlet a válaszából: […] ...köthető meg, feltéve, hogy az ajánlatkérő számára nem létezik reális alternatíva beszerzési igényének kielégítésére, és a verseny hiánya nem annak a következménye, hogy a közbeszerzés tárgyát a versenyt indokolatlanul szűkítő módon határozták meg (.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

DBR ajánlattételi szakasza a KEF portálon

Kérdés: Milyen módon zajlik a dinamikus beszerzési rendszer ajánlattételi szakasza a KEF portálon?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikusan – azzal a tartalommal, ahogyan azok az ajánlatban szerepelnek – az ajánlattevők részére elérhetővé teszi. Az adott újraversenyeztetés eredménye is a KKP-ben kerül közzétételre. A DBR esetében az eredményről szóló tájékoztató közzététele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Ajánlattételi felhívás határideje a Kbt. 107. §-a esetében

Kérdés: Meghívásos eljárás esetén, amit szeretne az ajánlatkérő lebonyolítani, a részvételi jelentkezésről készült dinamikus beszerzési rendszerrel összegzés után mennyi idővel kell az ajánlatkérőnek felhívnia ajánlattételre? Illetve ezt az ajánlattételi felhívást az EKR felületén kell megtennie, akkor is, ha a részvételi felhívásban megjelölte, hogy adott esetben a dinamikus beszerzési rendszert egy EKR-en kívüli felületen szeretné lebonyolítani?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 107. §-a kifejezetten nem szabályozza azt, hogy mikor kellene vagy éppen lehet az ajánlatkérőnek az első versenyeztetést lefolytatnia. A 107. § (5) bekezdése a részvételi szakaszról szól, melynek bírálatra rendelkezésre álló ideje 10 munkanap, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Hirdetmény nélküli eljárás indítása a koronavírussal kapcsolatos rendkívüli helyzetre tekintettel

Kérdés: A koronavírusra tekintettel van-e lehetőség hirdetmény nélküli eljárást indítani?
Részlet a válaszából: […] ...köthető meg, feltéve, hogy az ajánlatkérő számára nem létezik reális alternatíva beszerzési igényének kielégítésére, és a verseny hiánya nem annak a következménye, hogy a közbeszerzés tárgyát a versenyt indokolatlanul szűkítő módon határozták meg;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi ok értelmezése

Kérdés: A Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján eredménytelen az eljárás, ha – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést. Ha az ajánlatkérő az eljárásban biztosítja a részajánlattételi lehetőséget, és alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi okot, akkor a két ajánlatnak (megoldási javaslatnak), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi jelentkezésnek eljárásonként vagy részfeladatonként kell beérkeznie? Adott egy egyszakaszos eljárás két részajánlattételi lehetőséggel. Az ajánlattételi határidőben egy ajánlat érkezik be az 1. részfeladatra, és egy ajánlat érkezik be a 2. részfeladatra is. Ez esetben mikor jár el jogszerűen az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján: ha eredménytelenné nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy mindegyik részfeladatra csak egy ajánlat érkezett be, vagy ha eredményessé nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy az eljárásban két ajánlatot benyújtottak?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvánítására. Míg több mint két rész esetében a szabály értelmetlen lenne. A minimum két ajánlat beérkezése elsősorban a verseny létének igazolása miatt érdekes, ezt azonban részek között nem, csak részeken belül lehet érteni.A Kbt. 75. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...az általa jelzett termékek árát, és egyben hasonlítja is össze az árakat. Ez az összehasonlítás helyettesíti az újraversenyeztetést, és ebben a formában egyenrangú azzal az előbbiekben ismertetett megoldással, amikor új katalógusokat kell benyújtaniuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] A gyártói adatlapra vonatkozóan nincsenek jogszabályi előírások, azaz az egyenértékűség igazolására nem minden esetben elegendő a benyújtásuk, hiszen minden gyártói adatlap másként épül fel. A gyártói adatlapok egy része nyilvánosan elérhető információkat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Hiánypótlás korlátozhatósága

Kérdés: Milyen mértékben korlátozhatom a hiánypótlás lehetőségét?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó hiba, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, az ajánlattevők közötti verseny eredményét és az értékeléskor [63. § (4) bekezdése] kialakuló sorrendet nem befolyásolja. Ennek keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.
1
2
3