Keretszerződés a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. nem szabályozza a keretszerződést, ezért ha közvetlen módon rendelni szeretnék, nem egyértelmű, melyik eljárástípust választhatom. Milyen esetben van lehetőség keretszerződés megkötésére a közbeszerzési szabályozás szerint?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés b) pontja esetében az írásbeli konzultáció lehetőségére és feltételeire, vagy a 105. § (2) bekezdés b) pontja esetében a verseny újra megnyitásának lehetőségére és feltételeire való utalást,– a megrendelések kezdeményezésével, ezek visszaigazolásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] ...továbbtervezésére, átdolgozására.Az (5) bekezdés kimondja, hogy a Kbt. 24. §-ának (3) bekezdése alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét, és nem összeférhetetlen a kivitelezésre, vagy kivitelezésére és tervezésére együtt, illetve egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...leírás összeállításakor, amelyeket más nem volt képes teljesíteni. Ezsérti az ajánlattevők esélyegyenlőségét, a verseny tisztaságát, azaz aközbeszerzési alapelveket, emiatt jogszerűtlen, és jogorvoslati eljárásban azilyen ajánlatkérői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás eredményeképpen, továbbá a Kbt. 123/A.§-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása eseténversenypárbeszéd eredményeként.A központosítottközbeszerzési eljárás eredményeképpen keretszerződés legfeljebb 4 évre köthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Ingyenesség a közbeszerzésben

Kérdés: Kbt. hatálya alá tartozó intézmény a továbbiakban az épületbe beszerelt áramfejlesztő berendezés útján kívánná biztosítani az áramellátást. Az áramfejlesztő beszerelését és üzemeltetését egy cég ingyen vállalná, az intézmény az áramért fizetne. Szabályos-e ez így, vagy már a berendezést is közbeszerzés útján kell beszerezni, továbbá a közbeszerzés tárgya ilyen esetben a villamos áram, mint áru, vagy maga az áramszolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...olyankonstrukciót szeretne megvalósítani, ami a lehető legkevesebb kezdetiberuházási költséggel jár a számára. Ezt a konstrukciót kellmegversenyeztetnie, tehát a kettő ebben a helyzetben nem választható elegymástól. Nem fogadható el az a megoldás, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésben fel nem sorolt rendelkezései is megfelelőenalkalmazhatóak.A hivatkozott paragrafus tehát egyrészt a beérkezettajánlatok további versenyeztetését teszi lehetővé (első bekezdés), amennyibenpedig az ajánlattételi felhívásban az ajánlatkérő tárgyalást jelölt meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...logisztikaiszolgáltatások (a fizikai kézbesítést, illetőleg a raktározást egyéb, nempostai funkciókkal vegyítő szolgáltatások);– versenypárbeszéd (2006. január 15-étől új jogintézmény aközbeszerzési törvényben): olyan közbeszerzési eljárás, amelyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásokra vonatkozó hatályosrendelkezések szerint. Ez egyébként sértené – a fenti szabályokon túl – a közbeszerzésitörvény versenysemlegességét, valamint az eljárás tisztaságára és azesélyegyenlőségre vonatkozó törvényi alapelveket egyaránt. Mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárás fogalma alatt a szerződés megkötését is – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. A (2) bekezdés pedig azt mondja ki, hogy az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.