Becsült érték meghatározása a keretmegállapodás második részében

Kérdés: Költségvetési szervként két évre szóló keretmegállapodást kötöttünk tavaly év végén, a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján. A keretmegállapodásban a keretmegállapodás keretösszegét is meghatároztuk. Az egyes közbeszerzések során szükség van arra, hogy a beszerzés becsült értékét is megadjuk?
Részlet a válaszából: […] ...minden feltételét tartalmazza - az adott közbeszerzés kétféleképpen valósítható meg:- i) közvetlen megrendeléssel, vagy- ii) a verseny újranyitásával, ha ez utóbbi lehetőséget az ajánlatkérő a keretmegállapodásban - és a közbeszerzési eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Uniós finanszírozású projekt megjelölése DBR-ben

Kérdés: Cégünknél, egy adott beszerzési tárgyban megtörtént a DBR felállítása. Ezt követően az ajánlattételi részben lehetséges-e olyan EU által finanszírozott projekt esetében ajánlatot kérni, amely nem lett az első részben definiálva? Ugyanis ezt az információt a DBR felállításakor az előírás szerint meg kell adni. Illetve, ha nem EU-s (hanem pl. állami) finanszírozású projektről van szó, abban az esetben is ugyanaz az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...A DBR becsült értéke hipotetikus becsült érték, felállításának célja az ajánlattevők egy csoportba terelése, majd folyamatos újraversenyeztetésük.Az eljárást megindító felhívás szövege az alábbiak szerint szól:"II.2.13) Európai uniós alapokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

FAKSZ bevonása a DBR második részébe

Kérdés: Mikor/milyen esetben kell a DBR 2. (ajánlattételi) szakaszában felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni?
Részlet a válaszából: […] ...ami semmilyen módon nem tekinthető megrendelésnek, amire a 27. § (3a) bekezdése utal, így a DBR második részében is kötelező az újraversenyeztetés esetében is FAKSZ bevonása, amennyiben a DBR 2. része a 27. § (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerint került...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Színlelt ajánlattétel

Kérdés: Mennyiben tilos az ajánlattevőnek egy egyszerű hiánypótlás során hibát véteni? Mennyiben minősül mindez színlelt ajánlattételnek?
Részlet a válaszából: […] ...a hirtelen árfolyamváltozásokat, inflációs helyzetet nem képesek kezelni, hiszen árnövelés nem történhet a második részben még újraversenyeztetés esetében sem.Annak érdekében tehát, hogy az ajánlattevők ne kerüljenek kizárásra a keretmegállapodásból, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Ár nélküli vagy nulla értékű ajánlat kezelése

Kérdés: Ha az ajánlattevő nem ad meg árat, vagy nulla árat ad meg, nem kerül-e előnybe? Hiszen az az ajánlattevő valamennyi beadott ajánlatban szereplő árat lát, de az ő ára vélhetően csak az ajánlatból derül ki.
Részlet a válaszából: […] ...euró."Mivel értékelési szempont nem lehet üzleti titok tárgya, így a lenullázott ár lesz a vizsgálat tárgya, akár ezt akarta megadni a versenytárs, akár nem. Az értékelés azonban szükséges az ajánlatkérő részéről. A kérdésből nem állapítható meg, de vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Ajánlatkérő igényének jogszerűsége az ajánlatban bemutatott szakemberek számával kapcsolatban

Kérdés: Van-e bármilyen általános szabály arra nézve, hogy az ajánlatkérő hány, a teljesítésbe bevonni kívánt szakember bemutatását követelheti meg az ajánlattétel feltételeként?
Részlet a válaszából: […] ...rögzített keretek között. Az alkalmassági követelmények meghatározását ugyanis az esélyegyenlőségre, az egyenlő elbánásra és a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvek figyelembevétele mellett a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Műszaki ellenőrre vonatkozó szakmai alkalmassági követelmény jogszerűsége

Kérdés: Jogszerű-e az ajánlatkérő részéről olyan szakmai alkalmassági követelmény előírása, amely szerint a műszaki ellenőrnek európai uniós társfinanszírozásból megvalósult beruházáshoz kapcsolódó referenciával kell rendelkeznie?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólag odáig terjedhetnek, amíg az ajánlatkérő által előírt alkalmassági feltételek a Kbt. alapelveivel még összhangban állnak. A verseny tisztaságát és az esélyegyenlőséget sértő követelmények tehát nem támaszthatók, mert ez az ajánlatkérő önkényes,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Részekre bontott közbeszerzési eljáráson belüli további részekre bontás indokoltsága

Kérdés: Jogsértően jár-e el az ajánlatkérő, ha az eredetileg részekre bontott közbeszerzési eljáráson belül a különböző orvosi eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt nem bontja további részekre az egyes eszköztípusok szerint (például CT és MR képalkotó berendezések), hanem ehelyett egységesen valósítja meg a képalkotó eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági szereplő számára egyenlő hozzáférést kell lehetővé tennie, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a verseny biztosítását a közbeszerzés során. A Kbt. 61. § (4) bekezdése ennél is konkrétabb előírást tartalmaz, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

A "vagy azzal egyenértékű" kitétel alkalmazása a felhívásban

Kérdés: Mi minősül azzal egyenértékűnek, amikor az ajánlatkérőnek kifejezetten egy adott gépsorra van szüksége? Szükséges-e előírni egy adott gyártó termékének megnevezése mellett a "vagy azzal egyenértékű" termék megajánlásának lehetővé tételét az eljárást megindító felhívásban?
Részlet a válaszából: […] ...köthető meg, feltéve, hogy az ajánlatkérő számára nem létezik reális alternatíva beszerzési igényének kielégítésére, és a verseny hiánya nem annak a következménye, hogy a közbeszerzés tárgyát a versenyt indokolatlanul szűkítő módon határozták meg (.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó feltételek jelentős, meghatározott mérték feletti módosítását. A jogalkotó tételesen nem határozta meg a módosítás már versenykorlátozónak és tiltottnak minősített mértékét, ugyanakkor meghatározza azokat a szempontokat, amelyeket figyelembe kell venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.
1
2
3
7