21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Konzorciumi tag kiválása
Kérdés: A Kbt. 35. § (7) szerint: "A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha továbbra is megfelelnek az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek és a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével." Mi a gyakorlati elvárás, illetve mi a módja annak, hogy az ajánlatkérő felé jelezzük valamely konzorciumi tag kiválását? Mikor vagy milyen eljárási cselekmény indításával lehet ezt megtenni? A kiválás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével, valamint egy új – a fennmaradó tagok közti – konzorciumi megállapodás benyújtása szükséges? Vagy egyéb kommunikációval is lehet az ajánlatkérő felé jelezni a kiválást?
2. cikk / 21 Ajánlattételi határidő meghatározása keretmegállapodásos eljárás 2. részében
Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás 2. részében, versenyújranyitás során releváns az egyedi eljárás becsült értéke? Mi alapján kell megadnia az ajánlatkérőnek az ajánlattételi határidőt, hány napot kell számolnia rá?
3. cikk / 21 Hirdetmény nélküli eljárás indítása a koronavírussal kapcsolatos rendkívüli helyzetre tekintettel
Kérdés: A koronavírusra tekintettel van-e lehetőség hirdetmény nélküli eljárást indítani?
4. cikk / 21 Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi ok értelmezése
Kérdés: A Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján eredménytelen az eljárás, ha – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést. Ha az ajánlatkérő az eljárásban biztosítja a részajánlattételi lehetőséget, és alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi okot, akkor a két ajánlatnak (megoldási javaslatnak), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi jelentkezésnek eljárásonként vagy részfeladatonként kell beérkeznie? Adott egy egyszakaszos eljárás két részajánlattételi lehetőséggel. Az ajánlattételi határidőben egy ajánlat érkezik be az 1. részfeladatra, és egy ajánlat érkezik be a 2. részfeladatra is. Ez esetben mikor jár el jogszerűen az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján: ha eredménytelenné nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy mindegyik részfeladatra csak egy ajánlat érkezett be, vagy ha eredményessé nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy az eljárásban két ajánlatot benyújtottak?
5. cikk / 21 Szerződés tartalmának változtathatósága tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Van-e lehetőség a szerződésről tárgyalni még aláírás előtt, ha már kihirdettek minket nyertesnek?
6. cikk / 21 Dokumentáció és ajánlat átvétele
Kérdés: Van-e arra előírás, hogy az ajánlatkérő a dokumentáció és az ajánlatok átvételét naponta milyen időintervallumban köteles biztosítani? Elfogadható-e az a megoldás, ha erre munkanapokon csak 10-12 óra között biztosít lehetőséget?
7. cikk / 21 Felhívás és dokumentáció tartalmának eltérése
Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalma egymástól eltér? Ez orvosolható, vagy új eljárást kell kiírni?
8. cikk / 21 Ajánlat kiegészítése keretmegállapodásos eljárásban
Kérdés: Van-e jogszabályi lehetőség a keretmegállapodás első részében tett ajánlat kiegészítésére?
9. cikk / 21 Kkv-k a közbeszerzésben
Kérdés: Változik-e a kkv-kkel kapcsolatos szabályozás?
10. cikk / 21 Ajánlatkérő folyamatos késedelmes teljesítése
Kérdés: Egy nagy közbeszerzés nyertesei voltunk, ahol a fizetési határidők a szerződés szerint hosszúak voltak (folyamatos teljesítésről van szó), de az ajánlatkérő még emellett is lassan féléves késésben van az utolsó gyártások ellenértékének kifizetésével, és a részeket is több hónapos késedelemmel fizette folyamatosan. Hogyan lehet úgy kiírni egy tendert, hogy az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére a fedezet? Meddig húzható el a fizetés? (Folyamatos az ígéret a teljesítésre.) Ezt a kérdést nem szigorította a jogszabály-módosítás? Ha az ajánlattevői oldalon szigorúak a közbeszerzési szabályok, itt miért nem? Hová fordulhatunk a helyzet megoldásáért?