12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Kizárólagossági nyilatkozat
Kérdés: Kérhet-e egy intézmény kizárólagossági igazolást a szállítótól? Számtalan esetben találkozunk akár az EKR-en belül is olyan hirdetmény közzététele nélküli eljárással, ahol be van csatolva az összes cég kizárólagossági nyilatkozata. Önök szerint ez jogilag mennyire helytálló? Valóban alkalmazhatjuk a kizárólagos forgalmazói nyilatkozatot?
2. cikk / 12 Közérdekű tevékenység értelmezése a Kbt. hatálya alá tartozás szempontjából
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozás szempontjából a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában írt közérdekű tevékenység fogalmát, illetőleg a jogszabályhely által támasztott egyéb feltételeket?
3. cikk / 12 Szerződések leválaszthatóságának értelmezése
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 19. § (4) bekezdését, mit jelent és milyen célokat szolgál a leválasztás jogintézménye? Mire kell ügyelni akkor, ha az ajánlatkérő élni kíván a leválasztás lehetőségével?
4. cikk / 12 Közvetlen megrendelés és újraversenyeztetés alkalmazása keretmegállapodásos eljárásban
Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy több keretmegállapodásos partner esetében egy adott értékhatárig köteles legyen az intézmény rendelni, felette újraversenyeztetni? (Nem központi beszerző szervezetként kérdezzük, hanem önkormányzati intézmények számára történik a keretmegállapodás megkötése, és ott alkalmaznánk a központosítottban már látott megoldásokat.)
5. cikk / 12 Közbeszerzési díj fizetésére kötelezettek
Kérdés: A DKÜ átvette a KEF keretmegállapodásait. Mi szerint kell a közbeszerzési díjat megfizetni, és ki fizeti meg az új rendszerben?
6. cikk / 12 Közbeszerzés lebonyolításának kizártsága a 44/2011. kormányrendelet alapján
Kérdés: A 44/2011. kormányrendelet alá tartozó, 100 000 forintot meghaladó termékek és szolgáltatások beszerzését a Központi Ellátó Szerv útján kell beszerezni. Kivétel, ha a KESZ által kijelölt szerv nem tudja vállalni a feladatot, vagy ha az ajánlatkérő által beszerzett ajánlat ajánlati ára a KESZ által kijelölt szerv ajánlati áránál több mint 20 százalékkal kedvezőbb. Jól látjuk, hogy ez utóbbi esetben – ha a beszerzés értéke eléri a nemzeti értékhatárt, de az uniós értékhatárt nem – a rendelet alapján az ajánlatkérőnek nincs is lehetősége közbeszerzés lebonyolítására és több ajánlat összehasonlítására, hanem a kijelölt szervezettel köteles megkötni a szerződést?
7. cikk / 12 Tankerületi intézmény közbeszerzési értékhatár alatti beszerzése
Kérdés: Egy tankerület intézménye uniós forrásból szeretne árubeszerzést megvalósítani (számítógép, monitor, nyomtató, szoftver), a becsült érték nem éri el a 8 millió forintot. Szükséges a KEF-portálról a versenyt újraindítani, vagy lehet hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kezdeni, esetleg verseny nélkül vásárolni?
8. cikk / 12 Ajánlatkérők saját eljárásrendje
Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?
9. cikk / 12 Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
10. cikk / 12 Kötbérigény kötelező érvényesítése
Kérdés: Van-e az (önkormányzati) intézménynek kötbérigénylési kötelezettsége a szerződés késedelmes teljesítése, illetve meghiúsulása esetén? Ha igen, milyen jogszabály kötelezi erre?