Üzletrész-átruházásra vonatkozó KT-ajánlás érvénye

Kérdés: Értelmetlennek tartom a Közbeszerzések Tanácsának ajánlását az üzletrész átruházásáról, hiszen ezt a Gt. szabályozza, erre nincs hatálya a Kbt.-nek. Mi erről a véleményük? Egyáltalán mennyire köt minket ez az ajánlás?
Részlet a válaszából: […] ...Így az ügylet megvalósítására akár nyílteljárás is lefolytatható. A feltételekkel folytatható eljárások – tárgyalásoseljárás, versenypárbeszéd – alkalmazásához minden esetben vizsgálni kell aKbt.-ben foglalt kritériumok fennállását. Ellenkező esetben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Jogorvoslat a szerződés teljesítésének időszakában

Kérdés: Építési beruházás közbeszerzési eljárása során nyertes pályázó 10 százalékot meghaladó mértékben alkalmaz egy olyan alvállalkozót, aki az eljárásban ajánlattevő volt, tehát az ajánlatadáskor nem nevezhette meg azt. Mindez csak a teljesítés során jut tudomásunkra. Nekünk, mint az eljárás egyik ajánlattevőjének van-e lehetőségünk, és milyen módon jogorvoslatot kezdeményezni, mivel ez a Kbt. előírásaiba ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...10 százalékot meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozóis igénybe vehető.Természetesen a gyakorlatban lehetséges, hogy a korábbiversenytársat a nyertes ajánlattevő a Kbt. 304. § rendelkezéseinek betartásávalaz ajánlatkérő beleegyezésével bevonta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Alkalmasság igazolásának gyakorlati szempontjai

Kérdés: Ha az ajánlati felhívásban (dokumentációban) nem egyértelmű az alkalmasság igazolására szolgáló feltételek meghatározása, mi a teendő? Van-e olyan szabály, amely az ajánlatkérőket ebben a tekintetben kötelezi? Lehetséges-e, hogy a Kbt.-ben meghatározott körön kívül is kötelezhető legyen az ajánlattevő az alkalmassági feltételek igazolására?
Részlet a válaszából: […] ...– a szerződéses feltételek teljesítéséhez ténylegesen nem szükséges -előírásai viszont adott esetben sérthetik a verseny tisztaságára és azajánlattevők esélyegyenlőségére vonatkozó törvényi alapelveket;– a Közbeszerzések Tanácsa a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárás fogalma alatt a szerződés megkötését is – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. A (2) bekezdés pedig azt mondja ki, hogy az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Kirívó, lehetetlen tartalmi elemek az ajánlatban

Kérdés: Mi a gyakorlati haszna a Kbt. 86-87. §-ainak?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban – a szerződéskötési szakban is – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetőleg az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell szavatolnia az ajánlattevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.
1
2