Közbeszerzési tárgy értékének meghatározása a gyakorlatban

Kérdés: Nem értem a következő helyzetet. Eddig ahol közbeszerzéssel találkoztam (például irodabútorok beszerzése, céges autók javítása), minden esetben drágább volt a vásárolt termék vagy a szolgáltatás, mint a "szabadpiacon". A közbeszerzésnél – ha jól tudom – épp ennek az ellentéte kellene, hogy érvényesüljön. Miért van ez így?
Részlet a válaszából: […] ...ha viszonylag könnyű bejutni a keretmegállapodásos partnerek közé, abban az esetben nincsenek az ajánlattevők rászorítva arra, hogy versenyképes árakat adjanak már a keretmegállapodásos eljárás első részében. Ennek az az oka, hogy hiába indít például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Közbeszerzési díj

Kérdés: Nem találkoztunk még a fogalommal, ezért kérdezem, hogy mit jelent, mióta alkalmazzák, milyen alapon, és milyen esetekben a "közbeszerzési díjat", amely 1,5 százalék mértékben került felszámításra a nyertes ajánlattevő által egy adott pályázatnál?
Részlet a válaszából: […] ...nem veheti meg a fenti kormányrendelet hatálya alá tartozó ajánlatkérő, csak a KEF-es szerződéses partnerektől, akiket/amelyeket vagy újraversenyeztet, vagy közvetlenül rendel a legjobbtól. Az ún. keretmegállapodásos modell nagyon elterjedt a világon, még ha nem is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Keretmegállapodás egy ajánlattevővel

Kérdés: Mikor lehet egy ajánlattevővel keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...Mígpéldául a klasszikus ajánlatkérőknek nem kötelező az eljárás második részében akeretmegállapodásos partnerek megversenyeztetése, ettől a közszolgáltatók nemtekinthetnek el. A keretmegállapodásos eljárás tehát nem tévesztendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.