A "vagy azzal egyenértékű" kitétel alkalmazása a felhívásban

Kérdés: Mi minősül azzal egyenértékűnek, amikor az ajánlatkérőnek kifejezetten egy adott gépsorra van szüksége? Szükséges-e előírni egy adott gyártó termékének megnevezése mellett a "vagy azzal egyenértékű" termék megajánlásának lehetővé tételét az eljárást megindító felhívásban?
Részlet a válaszából: […] ...köthető meg, feltéve, hogy az ajánlatkérő számára nem létezik reális alternatíva beszerzési igényének kielégítésére, és a verseny hiánya nem annak a következménye, hogy a közbeszerzés tárgyát a versenyt indokolatlanul szűkítő módon határozták meg (.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozásában is érdekes, hiszen amennyiben az eljárás ajánlattételi/részvételi szakaszában kifogásolja a piaci szereplő a felhívás versenykorlátozó tartalmát, a hazai jogorvoslati fórum is meggyőződik az érdek fennállásáról, és ennek megfelelően indítja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Dokumentációban közölttől eltérő feltételek a szerződésben

Kérdés: Az ajánlatkérő a szerződést biztosító mellék­kötelezettségek tekintetében súlyosabb feltételeket emelt be a végleges szerződésbe (a feltételeket egy melléklet tartalmazza), mint amelyek a dokumentációban lévő szerződésben szerepeltek, és amelyeket mi a nyilatkozatunkkal elfogadtunk. Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 49. §-a tartalmazza.Eszerint az ajánlatkérő – a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében – dokumentációt, versenypárbeszéd esetén ismertetőt köteles készíteni, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban pedig dokumentációt készíthet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. Az ajánlatkérő köteles felhívni az eljárás elő­készítésébe bevont személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] ...továbbtervezésére, átdolgozására.Az (5) bekezdés kimondja, hogy a Kbt. 24. §-ának (3) bekezdése alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét, és nem összeférhetetlen a kivitelezésre, vagy kivitelezésére és tervezésére együtt, illetve egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...és tárgyilagosmegítélésre ne legyen képes a bevont személy vagy szervezet. Tehát attól, hogyaz ajánlatkérő közszolgáltatókat versenyeztet, de a bírálóbizottság tagjánakvan ott is szerződése néhánnyal, még nem tud rájuk hatást gyakorolni, ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: – Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? – Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? – Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? – Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] ...A tervező -tekintettel szerzői jogaira – jogosult a továbbtervezésre, melyről le ismondhat. Az a megoldás azonban, hogy a tervező akár versenyeztetés nélkül egykisebb tervezési feladattal egyben kizárólagos jogot nyerjen a későbbi nagyobbértékű feladat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...leírás összeállításakor, amelyeket más nem volt képes teljesíteni. Ezsérti az ajánlattevők esélyegyenlőségét, a verseny tisztaságát, azaz aközbeszerzési alapelveket, emiatt jogszerűtlen, és jogorvoslati eljárásban azilyen ajánlatkérői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésben fel nem sorolt rendelkezései is megfelelőenalkalmazhatóak.A hivatkozott paragrafus tehát egyrészt a beérkezettajánlatok további versenyeztetését teszi lehetővé (első bekezdés), amennyibenpedig az ajánlattételi felhívásban az ajánlatkérő tárgyalást jelölt meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...logisztikaiszolgáltatások (a fizikai kézbesítést, illetőleg a raktározást egyéb, nempostai funkciókkal vegyítő szolgáltatások);– versenypárbeszéd (2006. január 15-étől új jogintézmény aközbeszerzési törvényben): olyan közbeszerzési eljárás, amelyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.
1
2