15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Meghatalmazó dokumentum helye kapacitásnyújtás esetén
Kérdés: Miért kéri az ajánlatkérő, hogy a kapacitást nyújtó nyilatkozatában helyezzem el azt a nyilatkozatot, miszerint a kapacitást nyújtó meghatalmazza az ajánlattevőt arra, hogy az EKR-be adatokat töltsön fel helyette? Miért lényeges, hogy egy nyilatkozatban legyen, ha két nyilatkozatot adott be az ajánlattevő – ráadásul egy dokumentumban, ahogyan az ajánlatkérő kérte, és tartalmilag semmi kifogás nem lehet? Szükséges-e hiánypótolnom?
2. cikk / 15 Eljárás aláírás nélküli árazott költségvetés benyújtása esetén
Kérdés: Építési beruházás esetében az ajánlattevő által benyújtott árazott költségvetésen nem található aláírás. Az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás keretében felhívta az ajánlattevőt az aláírás pótlására, de ezt az ajánlattevő nem tette meg. Így sem tekinthető formai hiányosságnak az aláírás hiánya az árazott költségvetés tekintetében? (A közbeszerzési dokumentációban elő volt írva az árazott, cégszerűen aláírt költségvetés.)
3. cikk / 15 Dokumentumfeltöltéssel kapcsolatos követelmények az EKR-ben
Kérdés: Megjelent egy jogeset, mely szerint a dokumentum megfelelő formában történő feltöltése az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe alapvetés, ettől eltérni nem lehet. Előadáson mást hallottunk, így nem világos, hogy milyen formában kell követni az ajánlatkérő fájlformátumra vonatkozó igényeit a nyilatkozatok feltöltése során. (Az eset száma: D.94/2019.)
4. cikk / 15 Aláíráshiány jogkövetkezménye
Kérdés: Be lehet úgy adni a dokumentumokat és a módosított tartalomjegyzéket, hogy hiányzik a szignó a lap alján?
5. cikk / 15 Döntés az iratcsatolás formájáról
Kérdés: Az ajánlatkérő dönti-e azt el, hogy az egyes iratokat eredetiben vagy másolatban kell az ajánlathoz csatolni?
6. cikk / 15 Ajánlatkérő által előírt formai követelmények köre
Kérdés: A Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. Ez az ajánlatkérő által előírt formai követelmény megjelölés pontosan mit takar, meddig terjed ez a korlát? Ha például az ajánlatkérő előírja, hogy egy nyilatkozatot, vagy egy szerződéstervezetet az ajánlatban cégszerűen aláírva kell benyújtani és az ajánlattevő nem e szerint jár el, akkor ez ebbe a kategóriába tartozik még? Vagy az ilyen ajánlat már érvénytelen?
7. cikk / 15 Referenciaigazolás kötelező tartalma
Kérdés: Melyek a referenciaigazolásnak a kötelező tartalmi elemei? Kötelező-e rá bélyegző?
8. cikk / 15 Visszaigazolási kötelezettség
Kérdés: Milyen alapon írja elő az ajánlatkérő, hogy a kiegészítő tájékoztatások kézhezvételét vissza kell igazolni? És hogy azokat cégszerű aláírással ellátva be kell csatolni az ajánlatba?
9. cikk / 15 Cégszerű aláírás a Gt.-ben
Kérdés: A Gt. szerint a cégszerű aláírásnak nem feltétele pecsét használata. Miért követelik azt meg egyes ajánlatkérők? És milyen alapon nyilvánítják annak hiányában érvénytelennek az ajánlatot?
10. cikk / 15 Cégszerű aláírás értelmezése
Kérdés: Egy kiírásban az olvasható, hogy az ajánlatot minden olyan személy cégszerű aláírásával kell ellátni, aki felhatalmazott arra, hogy az ajánlattevő nevében jogokat és kötelezettségeket szerezzen. Véleményünk szerint e megfogalmazás pontatlan és értelmezhetetlen. Azt jelenti, hogy ha egy cégnél például 20 ilyen személy van, mindenki aláírja az ajánlatot? Lehet így megfogalmazni egy érvényességi feltételt?
