Létszám és keretszám elhatárolása
Kérdés
Kérem, határolják el egyértelműen a létszámot és a keretszámot egymástól! Mi a különbség a kettő között? Létszám esetén, amennyiben nem érkezett be a létszámnak megfelelő számú részvételi jelentkezés (illetve az értékelést követően nincs akkora számú részvételi jelentkezés), a létszámnál kisebb számú ajánlattevőnek is megkezdhetem a tárgyalásokat az ajánlattételi szakaszban? Amennyiben keretszámot határozok meg, a keretszám alsó értékénél kisebb számú ajánlattevővel is tárgyalhatok, amennyiben a részvételi szakasz végén ennél az értéknél (keretszám alsó értéke) kevesebb ajánlattevő marad az eljárásban, vagy ilyen esetben az eljárás eredménytelen? Amennyiben a keretszám felső határát meghaladó számú érvényes részvételi jelentkezésem van a részvételi szakasz végén, akkor ebben az esetben ajánlatkérő dönthet, hogy a keretszámon (például minimum 3, maximum 6) belül hány részvételi jelentkezőt bíz meg (3, 4, 5, 6), vagy kötelező 6-ot meghívnia?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2006. április 10-én (43. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 960
[…] teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni. Tehát mind a létszám, mind a keretszám felső határnak tekinthető. Amennyiben a szabályozás nem írja elő, hogy bizonyos létszámnak vagy keretszámnak kell a második fordulóban meglennie, ebben az esetben, ha nincs a meghatározott keretszámú vagy létszámú részvételre jelentkező, illetve alkalmas részvételre jelentkező, akkor is le lehet folytatni a második szakaszt. A meghívásos és hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében ilyen feltétel nincs, tehát nincs akadálya a keretszám, illetve a létszám alatti ajánlattevői létszám esetén a második szakasz lefolytatásának. A versenypárbeszéd esetében például a tárgyalási fordulóban el kell érni egy maximális létszámot. A versenypárbeszédben minimum három ajánlattevő félnek kell jelen lennie – Kbt. 123/E §-ának (2) bekezdése –, amely ebben a helyzetben komoly korlátját jelentheti az eljárás lefolytatásának, ellenkező esetben ugyanis az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani. E korlát meghatározásának okára még nem sikerült érvet találni, azonban az eljárás egyik legkockázatosabb elemének tekinthető. A keretszámot meghaladó érvényes és alkalmas részvételre jelentkezés esetében szükséges rangsorolás elvégzése, hiszen az ajánlatkérő nem önkényesen […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2006. április 10-én (43. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 960
[…] teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni. Tehát mind a létszám, mind a keretszám felső határnak tekinthető. Amennyiben a szabályozás nem írja elő, hogy bizonyos létszámnak vagy keretszámnak kell a második fordulóban meglennie, ebben az esetben, ha nincs a meghatározott keretszámú vagy létszámú részvételre jelentkező, illetve alkalmas részvételre jelentkező, akkor is le lehet folytatni a második szakaszt. A meghívásos és hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében ilyen feltétel nincs, tehát nincs akadálya a keretszám, illetve a létszám alatti ajánlattevői létszám esetén a második szakasz lefolytatásának. A versenypárbeszéd esetében például a tárgyalási fordulóban el kell érni egy maximális létszámot. A versenypárbeszédben minimum három ajánlattevő félnek kell jelen lennie – Kbt. 123/E §-ának (2) bekezdése –, amely ebben a helyzetben komoly korlátját jelentheti az eljárás lefolytatásának, ellenkező esetben ugyanis az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani. E korlát meghatározásának okára még nem sikerült érvet találni, azonban az eljárás egyik legkockázatosabb elemének tekinthető. A keretszámot meghaladó érvényes és alkalmas részvételre jelentkezés esetében szükséges rangsorolás elvégzése, hiszen az ajánlatkérő nem önkényesen […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
