Objektív alapú indokolás a gyakorlatban
Kérdés
A Kbt. 86. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel objektív alapúnak mondható-e az az indokolás, amely egy, kizárólag az ajánlattevőnél alkalmazott "gazdaságos" módszerre hivatkozik, és azt sem tényekkel, sem adatokkal nem támasztja alá?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2007. szeptember 17-én (68. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1415
[…] gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, a választott műszaki megoldásra, a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, vagy az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére, az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik; – az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást, valamint – az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte. A kérdező kifejezetten a Kbt. 86. §-ának (3) bekezdésében található gazdaságos módszerre hivatkozik, amelyet az ajánlatkérő vagy elfogad, vagy nem. Segít a probléma megoldásában az utalt jogszabályhely (4) és a (2) bekezdése egyaránt. Mivel az ajánlatkérőnek önállóan kell eldöntenie, hogy elfogadható, azaz a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető az indokolás, és ehhez nem csak az ajánlatot, hanem egyéb rendelkezésére álló iratokat is felhasználhat, ebben a formában érvénytelenné nyilváníthatja az ajánlatot. A korábbi szabályozás megengedte, hogy az ajánlattevő válaszában egy "csak" szócskával érveljen, esetünkben azonban erre már nincs lehetőség, hiszen ha a módszert az ajánlattevő nem mutatta be, az ajánlatkérő számára információt nem nyújtott, és a többi ajánlathoz képes kirívóan alacsony ellenszolgáltatásra tett ajánlatot, valamint az (5) bekezdés szabályaiban foglalt állami támogatásról nincs szó, akkor az ajánlatkérő eldöntheti, hogy érvénytelenné nyilvánítja-e a szűkszavúan érvelő ajánlattevő által benyújtott […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2007. szeptember 17-én (68. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1415
[…] gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, a választott műszaki megoldásra, a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, vagy az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére, az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik; – az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást, valamint – az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte. A kérdező kifejezetten a Kbt. 86. §-ának (3) bekezdésében található gazdaságos módszerre hivatkozik, amelyet az ajánlatkérő vagy elfogad, vagy nem. Segít a probléma megoldásában az utalt jogszabályhely (4) és a (2) bekezdése egyaránt. Mivel az ajánlatkérőnek önállóan kell eldöntenie, hogy elfogadható, azaz a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető az indokolás, és ehhez nem csak az ajánlatot, hanem egyéb rendelkezésére álló iratokat is felhasználhat, ebben a formában érvénytelenné nyilváníthatja az ajánlatot. A korábbi szabályozás megengedte, hogy az ajánlattevő válaszában egy "csak" szócskával érveljen, esetünkben azonban erre már nincs lehetőség, hiszen ha a módszert az ajánlattevő nem mutatta be, az ajánlatkérő számára információt nem nyújtott, és a többi ajánlathoz képes kirívóan alacsony ellenszolgáltatásra tett ajánlatot, valamint az (5) bekezdés szabályaiban foglalt állami támogatásról nincs szó, akkor az ajánlatkérő eldöntheti, hogy érvénytelenné nyilvánítja-e a szűkszavúan érvelő ajánlattevő által benyújtott […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
