Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2008. március 10-én (76. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1544

[…] teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját. A tájékoztatóban az ajánlattevőként szerződő félnek nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e az abban foglaltakkal. A (2) bekezdés pedig úgy szól, hogy az ajánlatkérő az előző bekezdés szerinti hirdetmények Közbeszerzési Értesítőben történő megjelenését követően haladéktalanul gondoskodik a szerződés módosításáról, illetve teljesítéséről szóló tájékoztatónak – amennyiben rendelkezik honlappal - honlapján történő közzétételéről. A (3)–(4) bekezdések rendelkezése alapján a fenti, első bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben a törvény negyedik része alapján lefolytatott közbeszerzési eljárás közvetlen ajánlattételi felhívással indul. A Közbeszerzések Tanácsa az illetékes ellenőrző szerveknek, valamint a 308. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzést végzőknek megküldi azokat az első bekezdés szerinti hirdetményeket, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítása a 303. §-ba ütköző módon történt, illetőleg a szerződésszegés jelentős és olyan körülményekre vezethető vissza, amelyekért valamelyik fél felel. A szabad módosítás vagy a hirdetmény közzétételének elmaradása az ellenőrzés során problémát okozhat, ezért különösen fontos a módosítás előzetes átgondolása. Érdemes ezért figyelemmel lenni a szerződések módosításáról, és a módosításról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményekről szóló Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatójára. (K. É. 2006. évi 106. szám; 2006. szeptember 13.) Ennek értelmében a Kbt. 303. §-a alapján a felek csak akkor módosíthatják a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosítása esetében tehát a felek szerződési autonómiája – szemben más, magánjogi szerződésekkel – csak korlátozottan érvényesül. A szerződés módosításának a fentiekben meghatározott feltételei értelmében ugyanis a módosításra csak kivételes esetben kerülhet sor, és arra kizárólag a szerződő felek valamelyikének oldalán jelentkező – a szerződés megkötésekor előre nem látható okból fakadó körülmény miatt bekövetkező – jogsérelem adhat okot. Ilyen körülmény hiányában, illetve a fentiektől eltérő esetekben a lefolytatott és eredményes közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosítására nincs lehetőség. A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárások ajánlatkérői kötelesek az eljárások eredményeként megkötött szerződések módosításáról külön jogszabályban meghatározott minta szerint tájékoztatót készíteni, és azt hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni. A szerződés módosításáról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetménymintában a Kbt. 303. §-ában meghatározott valamennyi konjunktív feltételre kiterjedően kell megadni a szerződés módosításának pontos indokát, oly módon, hogy abból a szerződés módosításának jogszerűsége megállapítható legyen. Az olyan, általánosság szintjén megfogalmazott indokolások, mint például a műszaki szükségességből felmerült pótmunka, vagy az ajánlattevő érdekkörében felmerült körülmény önmagában nem felel meg az elvárásoknak, ugyanis ez alapján a Kbt. 303. §-ában foglalt feltételeinek betartása, illetve a szerződés módosítását előidéző konkrét ok nem állapítható meg. A közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések módosításáról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményeket […]