Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2012. május 2-án (146. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2956

[…] részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét, vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna; vagy – a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy – a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest új elemre terjeszti ki – a)-c) pontok. A (2) bekezdés értelmében az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel fennállását nem kell vizsgálni, ha a szerződés módosítása olyan körülmény miatt vált szükségessé, amely a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható okból – merült fel, és a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. Ha a szerződés olyan eleme változik a módosítás eredményeként, amely a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésének [63. § (4) bekezdés] alapjául szolgált, az ajánlatkérő köteles az eljárásban részt vett minden ajánlattevőt a módosításról és annak részletes indokairól értesíteni. A (3) bekezdés alapján az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a szerződésben foglalt eredeti ellenérték 5 százalékot meghaladó növekedését minden esetben úgy kell tekinteni, hogy az a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára megváltoztatja. A szerződésekkel kapcsolatos jogviták vonatkozásában a Közbeszerzési Döntőbizottság hatásköre korlátozott. Mivel a szerződések semmisségét nem mondhatja ki, ezért saját hatáskörben feladatai közé a Kbt. 133. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kérdések tartoznak. A rendelkezés értelmében a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéssel kapcsolatos jogvita – kivéve a szerződésnek a közbeszerzési törvénybe, illetve annak felhatalmazása alapján alkotott kormányrendeletbe ütköző módosítása vagy teljesítése miatti jogvitát –, valamint a közbeszerzési eljárással kapcsolatos polgári jogi igények elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik. Tehát indirekt módon a Kbt. és végrehajtási rendeleteibe ütköző módosítás vagy teljesítés miatti jogvita tartozik a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe. Ezt teszi egyértelművé a Kbt. 134. §-ának (3) bekezdése és a 141. § (1) bekezdésének c) pontja az alábbiak szerint: – a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés közbeszerzési törvénybe, illetve a közbeszerzési törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendeletbe ütköző módosítása vagy teljesítése, valamint az ajánlatkérő által a 123. § szerint önállóan kialakított eljárási szabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt indult eljárás lefolytatása; – a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását – egyebek mellett akkor, ha valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítására vagy teljesítésére a közbeszerzési törvénybe ütköző módon került sor. Tehát amennyiben a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeleteiben meghatározott előírást sért meg az ajánlattevő, például az alvállalkozók cseréjével kapcsolatban, az a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik. Amikor szerződéses kötelezettségeinek olyan értelemben nem tesz eleget az ajánlattevő, hogy például késik, vagy nem megfelelően teljesít, akkor nem a Közbeszerzési Döntőbizottság, hanem bíróság hatásköre az ajánlatkérő kezdeményezésére […]