Kommunikáció postai úton közbeszerzési eljárásban
Kérdés
Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indított a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja alapján építési beruházás tárgyában. A felhívással megkeresett négy ajánlattevő mindegyike adott be ajánlatot. Az ajánlattevők közül három rendelkezik faxelérhetőséggel, a negyedik csak e-mail címet adott meg, faxelérhetősége nincs (ez tapasztalataink szerint ma már egyre ritkább, de kisebb cégeknél még előfordul). A Kbt. 2. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. A Kbt. 35. § (1) bekezdésében leírtak szerint az ajánlatkérő és az ajánlattevő között minden kommunikáció írásban történik. A (2) bekezdés szerint az írásbeli nyilatkozatok teljesíthetőek: a) az (5) bekezdésre figyelemmel postai vagy közvetlen kézbesítés útján; b) faxon; c) elektronikus úton. A (4) bekezdés alapján a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat benyújtható legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, vagy a külön, a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentumba foglalt formában. Az (5) bekezdés szerint a Kbt. alapján előírt tájékoztatásra vagy információ kérésére postai kézbesítés csak kivételesen és indokolt esetben vehető igénybe. A negyedik ajánlattevő részére történő iratmegküldés nem lehetséges faxon (nem rendelkezik faxszal) vagy elektronikus úton (az ajánlatkérő nem rendelkezik az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 2. § 15. pontjában meghatározott fokozott – vagy attól magasabb – biztonságú elektronikus aláírással). Az ajánlattevővel postai úton történő kommunikáció jelen esetben álláspontunk szerint indokolt, ezzel azonban sérül az ajánlattevők esélyegyenlősége, hiszen az ajánlattevő – a másik három ajánlattevővel ellentétben – esetleg csak több nappal később kapja meg a kiküldött iratokat. Ezt véleményünk szerint csak azzal kerülhetjük ki, ha minden ajánlattevő részére postai úton küldjük meg az iratokat – ez viszont komoly időveszteséget jelent az eljárás szempontjából, illetve a küldemények esetleges postai elvesztése miatt kockázatot is. Az eljárás során felvett jegyzőkönyvek, a hiánypótlási felhívás(ok), és az egyéb, az eljárás során keletkezett, az ajánlattevőknek eljuttatandó dokumentumok kiküldése során a fentebb vázolt helyzetben hogyan valósítható meg a Kbt. hivatkozott rendelkezéseinek és alapelvének betartása? Hogyan történhet minden szempontból jogszerűen a dokumentumok megküldése az ajánlattevők részére?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2012. november 21-én (152. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3046
[…] ajánlatkérő által e célból benyújtott irat csupán a feladó, a címzettek, a tárgy és dátum adatokat tartalmazza, azonban nem állapítható meg, hogy az számítógépes levelezési rendszerben elküldött küldeményre vonatkozik. Az ajánlatkérő abban az esetben tesz eleget jogszabályi kötelezettségeinek, amennyiben azt megfelelően igazolni is tudja."Érdekes tehát a jogorvoslati fórum álláspontja, amely nem ragaszkodik szigorúan a jogszabályi előírásokhoz, leginkább egyértelmű nyomtatott dokumentumot kíván az elektronikus levél elküldésére vonatkozóan. Függetlenül tehát a Kbt. és a vonatkozó, a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. kormányrendelet előírásaitól, az elektronikus levél küldését is elfogadja a jogorvoslati fórum. Mindezzel nem kívánjuk a döntőbizottság álláspontját elfogadni, de egyértelművé kívánjuk tenni, hogy a fax-visszaigazolás az elektronikus levél megküldésének igazolásával technikai értelemben egyenértékű. A gyakorlati probléma inkább a fax általános elfogadottságával van, míg egy elektronikusan elküldött levél és igényelt egyértelmű visszaigazolás több biztonságot ad az ajánlatkérőnek, mint saját faxgépének a visszaigazolása. A legjobb megoldás az információ feltöltése az ajánlatkérő vagy tanácsadója […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2012. november 21-én (152. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3046
[…] ajánlatkérő által e célból benyújtott irat csupán a feladó, a címzettek, a tárgy és dátum adatokat tartalmazza, azonban nem állapítható meg, hogy az számítógépes levelezési rendszerben elküldött küldeményre vonatkozik. Az ajánlatkérő abban az esetben tesz eleget jogszabályi kötelezettségeinek, amennyiben azt megfelelően igazolni is tudja."Érdekes tehát a jogorvoslati fórum álláspontja, amely nem ragaszkodik szigorúan a jogszabályi előírásokhoz, leginkább egyértelmű nyomtatott dokumentumot kíván az elektronikus levél elküldésére vonatkozóan. Függetlenül tehát a Kbt. és a vonatkozó, a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. kormányrendelet előírásaitól, az elektronikus levél küldését is elfogadja a jogorvoslati fórum. Mindezzel nem kívánjuk a döntőbizottság álláspontját elfogadni, de egyértelművé kívánjuk tenni, hogy a fax-visszaigazolás az elektronikus levél megküldésének igazolásával technikai értelemben egyenértékű. A gyakorlati probléma inkább a fax általános elfogadottságával van, míg egy elektronikusan elküldött levél és igényelt egyértelmű visszaigazolás több biztonságot ad az ajánlatkérőnek, mint saját faxgépének a visszaigazolása. A legjobb megoldás az információ feltöltése az ajánlatkérő vagy tanácsadója […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
