Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2017. március 8-án (204. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3955

[…] tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet olyan mértékben részt vesz a szerződés, vagy a szerződés azon részének teljesítésében, amelyhez e kapacitásokra szükség van, amely – az ajánlattevő saját kapacitásával együtt – biztosítja az alkalmassági követelményben elvárt szaktudás, illetve szakmai tapasztalat érvényesülését a teljesítésben. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti követelmény igazolására akkor vehető igénybe más szervezet kapacitása, ha az adott szervezet valósítja meg azt a feladatot, amelyre vonatkozóan a nyilvántartásban szereplés, szervezeti tagság vagy engedéllyel rendelkezés kötelezettsége fennáll. A (7) bekezdés szerint csatolandó kötelezettségvállalásnak ezt kell alátámasztania. A (7) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásnak a referenciákra vonatkozó követelmény teljesítését igazoló más szervezet tekintetében azt kell alátámasztania, hogy ez a szervezet ténylegesen részt vesz a szerződés teljesítésében, az ajánlatkérő a szerződés teljesítése során ellenőrzi, hogy a teljesítésbe történő bevonás mértéke e bekezdésekben foglaltaknak megfelel.A rendelkezések együttes értelmezése alapján megállapítható, hogy a műszaki-szakmai alkalmasság igazolása körében a szakértelemre vonatkozó előírásnak való megfelelés mind természetes személy szakember, mind megfelelő szakembert biztosítani tudó szervezet által igazolható. A (9) bekezdésbeli rendelkezés ugyanakkor korlátozza a más szervezet által biztosított szakember igénybevételének lehetőségét oly módon, hogy ezt a lehetőséget kizárólag akkor tekinti jogszerűnek a törvény, ha az adott szervezet ténylegesen részt is vesz a szerződés teljesítésében.Természetes személy szakember esetén ilyen törvényi kitétel nincs. A szakember rendelkezésre állására vonatkozó követelmény ugyanis biztosítja azt, hogy a szakember a szerződés teljesítésében – az ajánlattevő nyertessége esetén – ténylegesen részt vegyen. Az ilyen szakember közbeszerzési státusza a szerződés teljesítésének időszakában attól függően alakul, hogy milyen jogviszonyban van a nyertes ajánlattevővel. Ha a nyertes ajánlattevő munkavállalója, azaz munkaviszonyban áll, akkor nem minősül alvállalkozónak. Ha azonban a nyertes ajánlattevőtől független szakember, azaz nem áll a nyertes ajánlattevő alkalmazásában, akkor alvállalkozóként kell kezelni.A kérdés szerinti eset két időszakot is érint, egyrészt az ajánlattételi, másrészt a közbeszerzési szerződés teljesítésének időszakát.Az ajánlattétel időszakában (a felhívás megjelenésétől az ajánlattételi határidőig terjedően) a hivatkozott szakember nem áll az ajánlattevő alkalmazásában, azaz erőforrást nyújt az alkalmasság igazolása tekintetében. A szerződés teljesítésének időszakában, amennyiben a megkötött (elő)szerződés szerinti munkaszerződés ténylegesen létrejön a nyertes ajánlattevő és a szakember között, a szakember munkavállalóvá válik, és munkavállalóként fog részt venni a szerződés teljesítésében, azaz nem kell alvállalkozóként kezelni.A szerződés teljesítésében munkavállalóként történő részvétel azonban – megítélésünk szerint – nem változtat azon, hogy ez a szakember az ajánlattétel időpontjában ténylegesen nem áll az ajánlattevő alkalmazásában, tehát nem az ajánlattevő munkavállalója. Emiatt viszont kizárólag erőforrást nyújtó személyként lehet kezelni.Ugyanakkor az EEKD benyújtása tekintetében figyelembe kell venni a Kbt. 67. § (1) és (3) bekezdése szerinti rendelkezéseket is.A 67. § (1) bekezdése szerint a gazdasági szereplő ajánlatában vagy – több szakaszból álló eljárás esetén – részvételi jelentkezésében köteles a kizáró okok fenn nem állása, az alkalmassági követelményeknek való megfelelés, valamint – adott esetben – a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok teljesülése tekintetében az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatát benyújtani.A (2) bekezdés értelmében az (1) bekezdés szerinti dokumentumban a gazdasági szereplő egyrészt nyilatkozik arról, hogy a kizáró okok nem állnak fenn, valamint az előírt alkalmassági követelmények teljesülnek, másrészt […]