Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2021. október 13-án (259. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4794

[…] foglaltnak, hanem az a jognyilatkozat is, amelynek közlésére úgy kerül sor, hogy lehetőség van a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, valamint a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozattétel időpontjának azonosítására.Kiindulásképpen szükséges rögzíteni, hogy a következetes bírói gyakorlat szerint az egyszerű e-mail formájában történő jognyilatkozattétel csupán ráutaló magatartásnak minősül, hiszen személyazonosítás helyett legfeljebb azt lehet megállapítani, hogy kinek az elektronikus postafiókjából indult útjára a levél.A szerződéskötési szándékot tükröző egyéb viselkedésformákhoz képest az elektronikus levél közvetítette ráutaló magatartásnak az az előnye, hogy az ajánlat tartalma könnyebben bizonyítható. Az írásbeli nyilatkozatokkal szemben ugyanis alapvető követelmény a valódiság és a hamisítatlanság, amiről csak akkor lehet szó, ha a nyilatkozattevő személye is minden kétséget kizáróan megállapítható. Közbeszerzési eljárásban tehát az egyszerű e-mail útján történő szerződéskötés az írásbeliség szigorú követelménye miatt biztosan nem alkalmazható, de a gyakorlatban – a közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződés sajátosságai miatt – ez többnyire fel sem merül.Célszerű inkább azt az esetet megvizsgálni, amikor a nyertes ajánlattevő az adataival kiegészített szerződéstervezetet egyszerű e-mail szkennelt mellékleteként küldi vissza az ajánlatkérőnek, aki ugyancsak kézjegyével látja el a dokumentumot, és hasonló módon juttat vissza belőle egy példányt a másik szerződő félnek. Az sem ritka, hogy a felek nem is ugyanazt az okiratot írják alá a fenti módon, hanem mindegyikük megteszi saját jognyilatkozatát, és a szerződés ezekből áll össze egységes okiratba foglalás nélkül.A felek tehát nem magába az elektronikus levélbe foglalják bele a jognyilatkozatukat, hanem az e-mailt csupán közvetítő csatornaként (adattovábbítási közegként) használják fel, és valójában saját aláírásukkal ellátott iratot juttatnak el a másik félhez. Nem kétséges, hogy a hagyományos módon kinyomtatott, aláírt, majd beszkennelt, és így továbbított irat a másolattal esik egy tekintet alá. Nem változtat ezen az sem, hogy ma már – a modern írásszakértői módszereknek köszönhetően – sok esetben másolat alapján is meg lehet állapítani az aláírás kézeredetét.Ha tehát a törvény szerint egy jognyilatkozattal szemben követelmény az írásbeliség, akkor az e-mailhez mellékelt, aláírt és szkennelt jognyilatkozat ugyancsak fölöttébb kockázatos a bírói gyakorlat tükrében. A szkennelt melléklet ugyanis nem felel meg a hiteles másolattal szemben támasztott követelményeknek, így a Kbt. által megkövetelt írásbeliség ebben az esetben sem teljesül.Kérdésként merül fel mindennek tükrében, hogy eltérő jogi megítélés alá esik-e az olyan elektronikus levél, amelyet küldője minősített vagy […]