Ügyfélképesség megszűnése fordított bírálat alkalmazása esetén
Kérdés
Megszűnik-e az ügyfélképesség, ha az ajánlatkérő fordított bírálatot alkalmaz, és így nem is lehet tudni, hogy ki lenne az a gazdasági szereplő, aki/amely esetleg az első ajánlattevőt követhetné?
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2021. december 15-én (261. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4817
[…] vizsgálatát is.A Kbt. 81. § (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő nyílt eljárásban a közbeszerzési dokumentumokban rendelkezhet úgy is, hogy az ajánlatok bírálatát – az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alapján – az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb, vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végzi el a bírálatot. A 69. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a bírálat során ilyenkor is biztosítani kell, hogy az összegezésben megnevezett nyertes – és ha az összegezésben meg kívánja nevezni, a második legkedvezőbb ajánlatot tett – ajánlattevő ajánlatának érvényességét az eljárást lezáró döntést megelőzően az ajánlatkérő az ajánlattevő nyilatkozatát alátámasztó igazolások vizsgálatára is kiterjedően teljeskörűen elbírálja.Mivel a fordított bírálat esetében valóban megtörténhet, hogy összesen egy ajánlattevő ajánlatát bírálja el teljeskörűen az ajánlatkérő, ez a megoldás – amennyiben más ajánlattevőknek nem tenné lehetővé jogorvoslati eljárás indítását – megfosztaná jogorvoslati jogától az összes ajánlattevőt egy kivételével, lehetőséget biztosítva ezzel a visszaélésre az eljárásokon belül.Hasonló ügyfélképességi ügyben döntött a Közbeszerzési Döntőbizottság a D. 412/2021. […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*