307. Közbeszerzési Levelek / 2025. október 8.
TARTALOM

Van-e arra lehetőség, hogy egy eljárás több részét egyszerre árlejtse az ajánlatkérő? Pontosabban azonos a beszerzés tárgya, csak más-más régiókra vonatkozik, és mindezt egy árlejtés keretében kívánja versenyeztetni az ajánlatkérő. Megteheti mindezt?

Elnyertünk egy kivitelezési szerződést. Az ajánlatunkban megneveztünk néhány alvállalkozót, amelyek közül az egyiket szeretnénk lecserélni egy másik alvállalkozóra. Az összegezést megkaptuk az ajánlatkérőtől. Már szólhatunk az ajánlatkérőnek az alvállalkozócseréről?

Az ajánlatkérő szeretné meghosszabbítani egy karbantartási szerződésünk időtartamát. Mi ezt nem szeretnénk, mert a piaci árváltozások miatt a szerződéses árakat már alacsonynak tartjuk. Elutasíthatjuk az ajánlatkérő hosszabbításra vonatkozó döntését?

Amennyiben egy múzeum szeretne egy El Greco-festményt beszerezni, van-e lehetőség az eljárás jogszerű mellőzésére bármilyen indokkal, vagy mindenképpen hirdetmény nélküli eljárást kell lefolytatnia? Mivel az utóbbi nem életszerű, hiszen itt a vevők versenyeznek egymással, így biztosan nem fog senki ajánlatot tenni, miután regisztrált az EKR-ben. Hogyan lehet akkor így a múzeumok számára jogszerűen műtárgyakat vásárolni?

Az ajánlati felhívásban becsült értékeket adott meg az ajánlatkérő. Köteles-e az ajánlatérő közzétenni a fedezeti összegeket az EKR-ben, amely a saját leírása szerint nem egyezik meg a becsült értékekkel?

Két párhuzamos eljárást indított az ajánlatkérő azonos tárgyban, átfedésben. A felhívás további információra vonatkozó részében az ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy egyes részeket a Kbt. 53. § (5) bekezdése alapján eredménytelenné nyilvánítja, amennyiben a másik EKR azonosító számú eljárás eredményes lezárását követően a szerződések megkötésre kerülnek. Azaz erre hivatkozva nem fog szerződést kötni az ajánlatkérő, mivel a másik eljárás eredményes volt. Megteheti ezt az ajánlatkérő?

Az EUB Veolia ügye alapján szükséges-e, hogy a teljesen Ptk.-t beillessze az ajánlatkérő az eljárási dokumentumokba?

Közbeszerzés-köteles-e egy, a Kbt. alanyi hatálya alá nem tartozó szervezet azon – uniós értékhatár feletti becsült értékű – rendezvényszervezési szolgáltatás megrendelésére vonatkozó beszerzési igénye, amennyiben a szervezet esetében a Kbt. 5. § (1) bek. e) pont második feltétele [azaz a következő fordulat: „irányítása az a)–f) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlen vagy közvetett felügyelete alatt áll, vagy többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza, vagy egy vagy több ilyen szervezet (testület) választja meg a vezető tisztségviselők, a döntéshozó szerv vagy a felügyelőbizottság tagjainak a többségét”] nem áll fenn, viszont a konkrét beszerzés (rendezvényszervezés) a becsült értékének több mint a felét kitevő mértékben klasszikus ajánlatkérőktől származó szponzoráció keretében valósulna meg? A szervezet kereskedelmi tevékenységgel foglalkozik, melynek éves költségvetése nem származik hasonló támogatásból. A támogató szervezetekkel kötött szerződés nem tér ki a közbeszerzési kötelezettségre.

Uniós nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk szolgáltatásbeszerzésre. Az ajánlatok felbontása megtörtént, a bírálati szakaszban észleltük, hogy az eljárásban nyújtott kiegészítő tájékoztatások tartalma a szolgáltatásnyújtási elvárások tekintetében részben eltértek egymástól. Van-e lehetőségünk a hibás kiegészítő tájékoztatás visszavonására, vagy figyelmen kívül hagyására?

Benyújtható-e jogorvoslati kérelem a közbeszerzési eljárásban adott kiegészítő tájékoztatások ellentmondásossága miatt? Mi lehet a jogorvoslati eljárás eredménye?

Jogutódja vagyunk egy olyan cégnek, amely közbeszerzési ajánlatkérőnek minősült. Jogelődünknél két uniós értékű közbeszerzési eljárás volt folyamatban, a nyerteseket kiértesítették, de a szerződés megkötésére nem került sor. Kérdésünk arra irányul, hogy meg kell-e kötnünk a közbeszerzési szerződéseket, vagy mentesülhetünk valamilyen okból? Az a helyzet, hogy a szerződések pénzügyi forrása nálunk nem biztosított.

Az ajánlatkérő uniós nyílt közbeszerzési eljárást indított májusban. Eddig kétszer módosította az ajánlattételi határidőt, a módosító hirdetményekben mindig megadta a módosítás indokát is. A harmadik módosítással, pár nappal az ajánlattételi határidő előtt, újabb hirdetményt tett közzé, amelyben visszavonta az eljárást. Jogszerű ez így? Már teljesen kész volt az ajánlatunk. Az ajánlatkészítésnek van költsége, ennek megtérítését kérhetjük az ajánlatkérőtől?

Uniós közbeszerzési eljárásban nyertesként kerültünk kihirdetésre. A szerződéskötéshez benyújtottuk az ajánlatkérő által kért dokumentumokat, de a nyári szabadságok miatt a szerződéskötés megcsúszott. Az a kérdésünk, hogy az aláírás késedelme alapul szolgálhat a szerződésben vállalt első részteljesítési határidő módosítására?

A Kbt. 117. §-a alá tartozó közbeszerzési eljárással lehet DBR-t felállítani?

A közbeszerzési eljárás eredményének egyeztetése bűncselekménynek minősül-e, vagy egyszerű versenyjogi jogsértés? Tehát az érintett személyekre vonatkozóan ennek a tevékenységnek lehet-e büntetőjogi következménye?

Technikailag megoldható-e, hogy az EKR-ben versenyt nyissak akkor, amikor csak egy ajánlattevőm van? Mivel ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a beszerzési tárgyon a tárgyalás során módosítsunk, ezért lenne erre szükség. Eredetileg a terv az volt, hogy több keretmegállapodásos partnerrel kötünk szerződést, de a többi ajánlat érvénytelen lett.

Egy DBR-ben felkerültünk az ajánlattevői jegyzékre. Az egyik versenytársunk részvételi jelentkezését érvénytelenné nyilvánították, majd később döbbenten tapasztaltuk, hogy ő is felkerült az ajánlattevői jegyzékre, pedig érvénytelen pályázatot adott be. Ez lehetséges?