Környezetvédelmi követelmények
Kérdés
A közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről szóló 235/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet módosítása szerint az uniós értékhatárt elérő eljárások előkészítésekor az energiahatékonysági szabályok vizsgálata kötelező. A Korm. rendelet 14/B. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő kizárólag olyan terméket szerezhet be, amely az adott termékkategória tekintetében jellemző két legmagasabb energiahatékonysági osztály valamelyikébe tartozik. Az ajánlatkérő a fenti előírás alapján csak a ténylegesen a két legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartozó termékeket szerezhet be, vagy a „jellemző” kitétel a jogszabályban arra utal, hogy az adott termékkategóriában a piacon jellemzően elérhető két legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartozó termékek beszerzése is jogszerű? A jellemző kategória az „EPREL” felületen elérhető adatok alapján megjelenő darabszám viszonyában is értelmezhető, ezáltal adott esetben az alacsonyabb kategóriába eső, de nagyobb darabszámot tartalmazó energiahatékonysági osztály is relevanciával bír?
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2026. október 14-én (319. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5695
[…] db. Az ajánlás kiemeli, hogy jelen esetben a „jelentős számú terméket” tartalmazó két legmagasabb energiahatékonysági kategória az E és az F osztály, annak ellenére, hogy darabszámra több termék van a G osztályban. A két releváns energiahatékonysági osztály tehát az, ahol található jelentős számú termék a versenyhez, és magasabb az energiahatékonysági besorolás. Az ajánlás céloz arra is, hogy a megfelelő darabszámú magasabb energiahatékonysági osztály felé kell elmozdulni, mert ezzel lehet ösztönözni. Önmagában tehát az a tény, hogy az alacsonyabb energiahatékonysági kategóriában több termék elérhető, nem elegendő indok arra, hogy az ajánlatkérő mellőzze a magasabb energiahatékonysági osztályba tartozás követelményének előírását, ha a két legmagasabb energiahatékonysági osztályban is biztosítható a verseny.A Rendelet2. indokolása tartalmazza, hogy „A termékre jellemző két legmagasabb energiahatékonysági osztályt az ajánlatkérő meghatározhatja az energiacímke-köteles termékek európai adatbázisa (a továbbiakban: EPREL) alapján…”; „Megjegyzendő, hogy az EPREL-ben szereplő egyes termékkategóriákra vonatkozó adatok referenciaforrásként is használhatók. A bizottsági ajánlás és a Rendelet 1–2. alapján, ahogyan az az indokolásból is kitűnik, az EPREL használata nem kötelező. Ez viszont azt jelenti, hogy amennyiben az ajánlatkérő az EPREL használatától és annak végeredményétől eltekint, akkor az ajánlatkérőt terheli a felelősség, hogy a „versenyt biztosító két legmagasabb energiahatékonysági osztályt” valamilyen objektív, ellenőrizhető módon, írásban dokumentáltan állapítsa meg.Az ajánlatkérőnek összességében azt kell megvizsgálnia, hogy az adott termék vonatkozásában melyik az a két legmagasabb energiahatékonysági osztály, ahol a termékek darabszáma alapján a verseny feltehetőleg biztosított. Ez magában foglalja azt is, hogy a két legmagasabb energiahatékonysági osztály előírásának mellőzése esetében dokumentálni kell, hogy ezekben az osztályokban a verseny nem biztosított.A kérdésben felvázolt példára vonatkoztatva az ajánlatkérőnek elsődlegesen azt kell megvizsgálnia, hogy az adott termék (például a 23–26ʺ méretű monitor) piacán az adott energiahatékonysági osztály kellően jelentős számban elérhető, azaz melyik az a két legmagasabb energiahatékonysági osztály, ahol a versenyhez szükséges mértékben releváns termék-darabszám jelenlét kimutatható. Egyéb tényezők ismerete nélkül, a számok alapján elsődlegesen az látszik, hogy az „A” és „B” kategóriák tekinthetőek a két jellemző kategóriának. Látszólag a versenyhez elegendő számú termék (30 + 38 db) szerepel ezekben a kategóriákban, és ez a két legmagasabb energiahatékonyságú kategória, amely ösztönzést nyújthat más gyártók számára is. Az ajánlatkérőnek tehát elsődlegesen ezt a két kategóriát kell ténylegesen megvizsgálnia a verseny szempontjából.Véleményünk szerint, bár a kötelező környezetvédelmi követelmények váltak elsődlegessé, de csak az egyik elemét jelentik a közbeszerzésnek, és nem írhatják felül a közbeszerzésből fakadó más követelményeket. A joggyakorlat fog arra választ adni, hogy önmagában az EPREL-darabszám elegendő-e a döntéshez, vagy az EPREL-darabszám mellett a versenyhelyzet megállapításához további vizsgálat szükséges.A jogszabályok ugyan erről nem rendelkeznek, és példákkal alátámasztott joggyakorlat, útmutatók még nem elérhetőek, de véleményünk szerint a beszerzendő termék egyéb tulajdonságait is figyelembe kell venni a verseny biztosítottságának megállapítása során. Hiába van „látszólag” elegendő számú termék a két legmagasabb energiahatékonysági osztályban, ha ezek a termékek objektív okból, „technikailag” nem beszerezhetőek, mert például nem felelnek meg a műszaki leírásnak vagy „más” követelményeknek, Magyarországon (Európai Unióban) nem is forgalmazzák/forgalmazhatják, vagy Magyarországon (Európai Unióban) a termékhez kapcsolódó szolgáltatások (pl. jótállás, szerviz, alkatrészellátás) nem elérhetőek, a termék fogalmazása már megszűnt, vagy ugyanattól a gyártótól származnak stb. Véleményünk szerint a verseny vizsgálata nem csupán a darabszámok vizsgálatából áll, hanem azt is vizsgálni szükséges, hogy potenciális ajánlatként egyáltalán megjelenhetnek-e. Ha valójában az adott kategória termékei potenciális ajánlatként objektív okoknál fogva nem jelenthetnek meg, akkor versenyhelyzetnek nem nevezhető, és a verseny mértékének megállapításában nem játszhatnak szerepet. Ezért a vizsgálat eredménye akár az is lehet, hogy a B + C kategória lesz a két legmagasabb energiahatékonysági osztály, ahol a verseny biztosított. Az bizonyosan kijelenthető, […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*
