26 cikk rendezése:
11. cikk / 26 Eljárástípusok alkalmazása a gyakorlatban
Kérdés: Az egyes eljárástípusok alkalmazásának szabályai (mikor, mely esetekben tárgyalásos, meghívásos, egyszerű, egyszerűsített, gyorsított) nem teljesen egyértelműek. Milyen feltételek mellett alkalmazhatók a felsorolt eljárásfajták?
12. cikk / 26 Oktatás céljára szerződtetett vállalkozó "beszerzésének" megítélése
Kérdés: Középiskolai oktatás céljára szerződtetett vállalkozó (bt., kft. stb.), illetve természetes személy (tanár) nem munkaviszonyban, hanem megbízási szerződéssel történő igénybevétele (foglalkoztatása) eshet-e a Kbt. hatálya alá, mint szolgáltatásbeszerzés?
13. cikk / 26 Többletmunka beszerzése
Kérdés: Önkormányzati építési beruházás kivitelezését a vállalkozó közbeszerzési eljáráson nyerte el. Többletmunka elvégzése vált szükségessé, kb. 10 millió forint értékben. Az eredeti vállalkozó elvégezheti-e a többletmunkát, vagy új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni?
14. cikk / 26 Becsült érték megállapítása hivatalos közbeszerzési tanácsadó beszerzése esetén
Kérdés: Hivatalos közbeszerzési tanácsadó beszerzése esetén a becsült érték számítása hogyan történik? A tanácsadók beszerzésének eljárások szerinti összesítésével (például három esetben 6 millió forint beszerzési értékben – ezért egyszerű eljárással közreműködésük beszerezhető – vagy az alapeljárás értékéhez kell beszerzésüket számolni, tehát egy 120 millió forintos szolgáltatás beszerzési értékén kell hozzászámítani, és így az egyszerűsített eljárás alkalmazható a közbeszerzési törvény 4. számú melléklete szerinti szolgáltatás esetén – ha az alapeljárás szerinti beszerzés formája az?
15. cikk / 26 Egyéb szolgáltatás egyszerűsített eljárásban
Kérdés: A Kbt. 4. számú mellékletében szereplő 27. pontjában az egyéb szolgáltatásokon mit kell érteni? Például az önkormányzat városi, ingyenes újságot szeretne készíttetni és megjelentetni, ez belefér-e az egyszerűsített eljárásba az egyéb szolgáltatások között?
16. cikk / 26 Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége nem központi költségvetési szerv és egyszerű eljárás esetén
Kérdés: A Kbt. 4. számú mellékletében szereplő "egyéb szolgáltatás" címszó takar a 4. mellékletben nem nevesített, de a CPV-ben szereplő minden egyéb szolgáltatást. Egyszerű eljárási rezsimben, amennyiben az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv, a 4. mellékletben szereplő szolgáltatások kivételt képeznek. Ez azt jelenti-e, hogy amennyiben az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv, a beszerzés értéke szerint pedig az egyszerű rezsimbe esne, akkor nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia a CPV-ben szereplő egyetlen szolgáltatás esetén sem?
17. cikk / 26 Nem munkaszerződéssel foglalkoztatott közreműködők a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Támogatott kedvezményezetteknél gyakran előfordul (például civil szervezetek), hogy munkatársaikat egy-egy projektben nem munkaszerződéssel, hanem esetenként megbízási szerződéssel vagy vállalkozási szerződéssel foglalkoztatják. Így például a projektvezetőt, aki kulcsszerepet tölt be a projekt végrehajtásában. Az EU-s (PHARE) pályázati kiírásokat korábban kifejezetten úgy fogalmazták meg, hogy ezeknek a szakértőknek az önéletrajzát is mellékelni kellett a pályázathoz, és ez a pályázat értékelésének tárgyát képezte. A Kbt. szerint csak a munkaszerződés kivétel a közbeszerzés alól. Mi a helyzet az olyan támogatott program esetén, ahol a pályázatban meg kellett nevezni a közreműködő személyeket, és őket nem munkaszerződéssel akarják foglalkoztatni? Közbeszerzés-köteles-e ez akkor, ha a pályázati kiírást az új Kbt. hatályba lépése előtt tették közzé?
18. cikk / 26 Szakértői tevékenység besorolása
Kérdés: Mire vonatkozik a Kbt. 4. számú mellékletében a 27. kategóriában hivatkozott "egyéb szolgáltatások" megjelölés? A közbeszerzési szakértői tevékenység ebbe a kategóriába tartozik-e?
19. cikk / 26 Felújítás, korszerűsítés Kbt. szerinti minősítése
Kérdés: Az új Kbt. szerint a felújítás és a korszerűsítés mely közbeszerzési tárgy kategóriába sorolható, különös tekintettel a Közbeszerzési Levelek 17. és 163. kérdésére adott válaszra?
20. cikk / 26 Építési beruházás a közbeszerzés rendszerében
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 1. szám 17. kérdésénél foglalkoztak az építési beruházás fogalommal. Eszerint a felújítás és a korszerűsítés építési beruházásnak minősül. De: a Kbt. 1. számú melléklete alapján a külső falak karbantartása építési beruházás, a 3. számú melléklet 1. pontjában meghatározott karbantartási, javítási szolgáltatások pedig szolgáltatásnak minősülnek. Kérdésem: egy épület kizárólag belső karbantartási, rekonstrukciós munkái minek minősülnek: építési beruházásnak vagy szolgáltatásnak? A felújítás és korszerűsítés építési beruházásnak vagy szolgáltatásnak minősül-e? Mi az ezzel kapcsolatos egységes szerkesztői álláspont?
