854 cikk rendezése:
661. cikk / 854 Ajánlatkérői iratbetekintés
Kérdés: Kötelezhet-e engem – mint ajánlatkérőt – iratbetekintésre az ajánlattevő?
662. cikk / 854 Szerződéses adatok nyilvánosságra hozatalának korlátjai
Kérdés: Köteles vagyok-e a vagyonőr céggel kötött szerződés minden elemét nyilvánosságra hozni, amikor alapvető vagyonbiztonsággal kapcsolatos elemeket tartalmaz? Ezek üzleti titok tárgyát nem képezik, hiszen a dokumentációban is szerepeltek.
663. cikk / 854 Műszaki leírás értékelése
Kérdés: Hogyan alakul a műszaki leírás, illetve annak értékelése (pontozása) szolgáltatás megrendelése esetén?
664. cikk / 854 Támogatott közbeszerzések, támogatási megállapodások valósságának ellenőrzése
Kérdés: A támogatott közbeszerzéseket, a támogatási megállapodások valósságát hogyan ellenőrzik, és mely szervezetek a közbeszerzés folyamatában?
665. cikk / 854 Egybeszámítás alakulása előre nem látható fajtájú szolgáltatások beszerzése esetén
Kérdés: Hogyan alakul az egybeszámítási szabályok alkalmazása akkor, ha nem látható előre, hogy egy adott időszakban milyen szolgáltatásokat kell megrendelni? Mi a megoldás a probléma kezelésére például akkor, ha az előző évhez képest egyes szolgáltatásokkal kapcsolatos igények eltérően alakulnak?
666. cikk / 854 Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága
Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
667. cikk / 854 Többletinformációk adása ajánlattevői kérdésfeltevésre
Kérdés: Az ajánlatkérői kérdésfeltevések esetén véleményünk szerint nem áll fenn plusz információadás lehetősége, mert akkor gyakorlatilag a dokumentációt kellene módosítani az ajánlatkérőnek. Mi a teendő ebben az esetben?
668. cikk / 854 Pénzügyi alkalmasság igazolása bankváltás esetén
Kérdés: Bankváltás esetén milyen szabályt (időbeli stb.) kell alkalmaznunk a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolására vonatkozóan akkor, ha a (korábbi) bankhoz már semmilyen gazdasági esemény nem köt bennünket? Elegendő-e a pénzintézet által kiadott végleges nyilatkozat, amelyet szükség esetén hiteles másolatban csatolnánk a pályázati anyagba? További kérdésünk, hogy milyen kötelező tartalommal kell a banknak elkészítenie a szóban forgó nyilatkozatot ahhoz, hogy az megfeleljen a Kbt. 66. § (1) bekezdésének d) pontjában foglaltaknak?
669. cikk / 854 Valorizáció lehetősége szerződéses kikötés hiányában
Kérdés: A szerződésben nem szerepel, hogy az abban meghatározott ellenszolgáltatás értéke az inflációval növelhető (a szerződés 3 éves időtartamra szól). Van-e lehetőség a szerződéses érték növelésére évente, az inflációval azonos mértékben? (A szerződésből két év eltelt, és az ajánlattevőnek a teljesítés már veszteségeket okoz.)
670. cikk / 854 Gazdasági ésszerűség közbeszerzési jogviszonyban
Kérdés: Mit jelent a gyakorlatban a Kbt. 86. §-ának (4) bekezdése szerinti "gazdasági ésszerűség" fogalom?
