Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása II.

Kérdés: Kifogásolhatom-e, hogy hirdetmény nélküli eljárást folytatott le az ajánlatkérő egy sikertelen nyílt eljárást követően? (Álláspontunk szerint, a piaci versenyre tekintettel nem lett volna szükség arra, hogy az egy darab ajánlattevőt meghívja, mi például szívesen indultunk volna a második eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek joga van hirdetmény nélküli eljárást indítani, amennyiben a sikertelen nyílt eljárást követően nem változtat időközben lényegesen a feltételeken, és nem kizáró ok vagy alkalmassági probléma miatt történt az ajánlatok érvénytelenítése, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Üzleti titok jogszerűtlenségének támadása előzetes vitarendezés keretében

Kérdés: Amennyiben iratbetekintés során azt tapasztaljuk, hogy titkosak ezek a dokumentumok, kérhetjük-e előzetes vitarendezésben a titkosítás feloldását, az ajánlat érvénytelenítését? (Sajnos több esetben is bebizonyosodott, hogy a leírások titkosításával nincs lehetőség szakmai szempontból megvizsgálni a megajánlott termékeket, pedig döntő tényező lehet az elbírálásban.)
Részlet a válaszából: […] Igen, nincs annak akadálya, hogy az üzleti titok indokolása alapján az ajánlattevő annak jogszerűtlenségét támadja előzetes vitarendezés keretében, melynek lehet az a következménye, hogy hiánypótlás keretében az ajánlattevő feloldja azt.(Kéziratzárás: 2021. 06. 09...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Ajánlattevők eredménytelen nyílt közbeszerzési eljárást követő, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Egy eredménytelenné nyilvánított nyílt közbeszerzési eljárást követően adott témában az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indít. Van-e lehetősége a korábbi konzorciumi formában jelentkező gazdasági szereplőt felhívni ajánlattételre? Amennyiben igen, és ez az ajánlattevő ebben az eljárásban nem konzorciumként, hanem önálló ajánlattevőként, vagy más konzorciumi taggal nyújt be ajánlatot, érvénytelenítheti-e az ajánlatát?
Részlet a válaszából: […] A kérdés az alábbi hirdetmény nélküli tárgyalásos jogalapra vonatkozhat, mely nem korlátozza a későbbiekben az ajánlattétel formáját.A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás olyan egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az ajánlattételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Ajánlat módosíthatósága

Kérdés: Árindokolás esetében módosulhat-e az ajánlat? Vagy ez csak lehetőség, nem szükségszerű? (A kérdés egy OMSZ-eljárás döntéséhez kötődik, de nem csak az adott esetre vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban a vonatkozó jogorvoslati határozatból közlünk részleteket, és foglaljuk össze a kérdés szempontjából releváns részeket.A kérdező vélhetően a D. 323/2017-es esetre utal, melyben a nyertes ajánlattevő az eredeti indokolásában bemutatott 297 négyzetméter/óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

ESPD (EEKD) hiányos kitöltésének következménye

Kérdés: Kérdésünk az EEKD II. e) pontjának részleges kitöltésével kapcsolatos. Megalapozza-e az ajánlat érvénytelenítését az igen/nem kitöltésének következők szerinti hiánya? A kitöltés során a sorok elcsúsztak, az e) pont mellett nem jelent meg az igen/nem sor, de a megfelelő hatóság és elérhetőség, azaz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az e-mail elérhetőség megfelelően lett kitöltve. Az ajánlatkérő a hiánypótlásban kérte a fenti pont helyes kitöltését, de sajnos a jelzett ok miatt az nemi gen lett kitöltve. Azonban a III. rész B pontjában az adó- és járulékfizetésre vonatkozóan helyesen válaszoltunk, tehát az ajánlatkérő meggyőző választ kapott: azaz látható, hogy nincsen járulék- és adótartozásunk, a köztartozásmentes adózók adatbázisában szerepelünk, melynek elérhetőségét szintén megadtuk a II. e) pontjában. Nem kellett volna az ajánlatkérőnek tisztázó kérdés feltevésével lehetőséget adni az EEKD II. e) pontjának pontosítására? Cégünk az eljárásban a legjobb ajánlatot adta, és a kérdésünkben szereplő, álláspontunk szerint formai hibának minősíthető ok miatt érvénytelenítettek minket. Előzetes vitarendezésre még van lehetőségünk, érdemes azt benyújtanunk?
Részlet a válaszából: […] Az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum a nyilatkozati elven alapul, ami ebben az esetben több helyen is tartalmazza a kért információt. Mivel a kérdésben jelzett esetben egyértelműen ki lett töltve a vonatkozó rész, kiderül belőle a tartalom, hiszen a köztartozásmentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Közbeszerzési eljárás érvénytelenítése

Kérdés: Érvényteleníteni kell-e az eljárást, ha a beérkezett ajánlatok között vannak olyanok is, amelyek átlépik a nemzeti értékhatárt - és ezek közül való az, amelyik megnyeri a pályázatot -, illetve ha mindegyik pályázat átlépi azt?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint nem az eljárást kell "érvényteleníteni",hanem azt vagy azokat az ajánlatokat, amely vagy amelyek az adott eljárásrendfelső értékhatárát meghaladják. A közbeszerzési eljárások ugyanis meghatározotteljárásrendben (közösségi eljárásrend, nemzeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Ellenszolgáltatás maximális mértékének meghatározása, eljárás annak túllépése esetén

Kérdés: Az ellenszolgáltatás maximális mértéke előírható-e a hirdetményben vagy a dokumentációban, és ha az ajánlat ezt meghaladja, kimondható-e az ajánlat érvénytelensége azzal az indoklással, hogy nem felel meg a kiírt feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel az új hirdetményminták - 2/2006. IM rendeletszerinti - tartalmára, az ellenszolgáltatás maximális mértéke előírható, sőt,ez segítségül szolgálhat ahhoz, hogy az ajánlattevőket az ajánlatkérőorientálja, meddig mehetnek el az ellenszolgáltatás meghatározásakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Kizáró okok meghatározhatósága

Kérdés: Közbeszerzési kiírásnál a kizáró okok vizsgálatához kötődik a kérdésünk. Vannak-e kötelezően kiírandó kizáró okok, vagy ezeket opcionálisan a kiíró szervezet határozza meg? Mit lehet tenni, ha a pályázó valamely kizáró ok alá esik (vagy annak alvállalkozója)?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény két részre osztja a kizáró okokkörét, akként, hogy a 60. §-ában és 62. §-ában kötelezően előírandó, míg a 61.§-ában ún. választható kizáró okokat határoz meg. Ennek értelmében a 60. § (1) bekezdésének a)-g) pontjaiszerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.