Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
Részlet a válaszából: […] Egy ajánlat érvénytelenségét olyan ok alapozhatja meg, amely kimerít valamely érvénytelenségi okot, melyet a Kbt. 73. §-a meghatároz. Az alábbiakban azokat az érvénytelenségi okokat emeltük ki, amely egy összerendezetlen ajánlat esetében a dokumentumok azonosíthatósága és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása hiánypótlási felhívásban nem kért hiányosság miatt

Kérdés: Jogsértő-e az ajánlatkérő eljárása akkor, ha hiánypótlási felhívást bocsát ki, majd pedig az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja egy olyan hiányosság miatt, amelynek pótlását a hiánypótlási felhívásban nem kérte?
Részlet a válaszából: […] Az érintett közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattevői konzorcium ajánlatát azzal az indokolással nyilvánította érvénytelennek, hogy a konzorcium elmulasztott csatolni egy fontos alátámasztó dokumentumot az egyik értékelési részszempont vonatkozásában. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Nemzeti elbánás orosz cég számára

Kérdés: Kell-e nemzeti elbánást nyújtanom orosz cégnek?
Részlet a válaszából: […] A WTO GPA-nak (ENSZ Kormányzati beszerzési megállapodás) nem tagja Oroszország, csak megfigyelőként van jelen. A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója Magyarországnak és az Európai Uniónak a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi szerződéseiről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Az ajánlatkérő mérlegelési lehetősége kizáró okok esetében

Kérdés: Eldöntheti-e az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pontja ellenére az érvényességet, vagy jogorvoslat keretében kezdeményeznie kell, hogy ezt megállapíthassa?
Részlet a válaszából: […] A kizáró okoknál az a trend figyelhető meg, hogy egyre több esetben az ajánlatkérőnek mérlegelési lehetőséget biztosít a jogszabály. Ez a helyzet a 62. § (1) bekezdés c) pontja esetében is. Eredetileg egy kötelező kizáró okot szabályoz a Kbt., melynek vonatkozásában a 62...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása kétszeres hiánypótlást követően

Kérdés: Az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásban meghatározott határidőben benyújtotta az előírt alkalmassági követelmény tekintetében (egyben értékelési szempontra) a három szakember képzettségét/végzettségét alátámasztó iskolai oklevelét és önéletrajzát. Az önéletrajzok végén a következő szövegezésű rendelkezésre állási nyilatkozat található: "Nyilatkozom, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén rendelkezése állok, közreműködöm a teljesítésben, az ajánlatban szereplő pozícióban, és nincs más olyan kötelezettségem a teljesítés időszakában, amely a szerződés teljesítésében való munkavégzésemet bármilyen szempontból akadályozná." Az ajánlatkérő felhívta az ajánlattevő figyelmét, hogy használhat a kiadottól eltérő nyilatkozatot, de annak tartalmilag meg kell egyeznie az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatminta tartalmával. Az érintett ajánlattevő a következő hiánypótlása során azonban nem kiegészítette a szakmai önéletrajzok utolsó oldalain szereplő, rendelkezésre állási nyilatkozatok tartalmát, hanem külön csatolt önéletrajzot, amelynek a végén már nem szerepel részben sem rendelkezésre állási nyilatkozat, továbbá külön becsatolta a rendelkezésre állási nyilatkozatokat az ajánlatkérő által kiadott mintát alkalmazva. Az ajánlatkérő jogszerűen érvénytelenítheti-e az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján, vagy elfogadható ez a hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a leírtak alapján a második hiánypótlás kibocsátása szükségtelen volt. Az eredeti nyilatkozati tartalom alapján eldönthető volt, hogy az ajánlattevő szakembere tisztában volt azzal, hogy önéletrajzát aláírva rendelkezésre állási nyilatkozatot tesz....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokoltatási kötelezettség nemzeti rezsimben

Kérdés: Aránytalanul alacsony árat lehet indokoltatni nemzeti rezsimben, ha az ajánlatkérő úgy dönt?
Részlet a válaszából: […] A nemzeti rezsim szabályai értelmében az ajánlatkérő nem köteles az aránytalanul alacsony ár vizsgálatára, de ez nem jelenti azt, hogy saját döntése alapján ne vizsgálhatná meg azt. Arra sincs szükség ebben az esetben, hogy az ajánlatkérő előzetesen jelezze mindezt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása tárgyalásos eljárásban műszaki tartalomnak nem megfelelés esetén

Kérdés: Van-e lehetőségem a tárgyalás során kizárni azt a partnert, aki már az első körben teljesen másként értelmezi az eljárási dokumentumokat, és gyakorlatilag a műszaki tartalmat úgy kifacsarja, hogy semmilyen módon nem fogom tudni használni a termékét?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos eljárás szabályai szerint az ajánlati kötöttség a végső ajánlattétel vonatkozásában áll be. Az ajánlattétel során a 87. § szabályai szerint is olyan minimumkövetelményeket határozhat meg az ajánlatkérő, amelyekről a későbbiekben tárgyalni fog. Már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Eljárás a felhívásnak nem megfelelő ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Az ajánlat nyitva érkezett az ajánlatkérő által megjelölt helyre, mivel az ajánlattevő nem tüntette fel, hogy a csomag tárgya közbeszerzési ajánlat, amelyet a megadott határidőig nem szabad felbontani - ahogyan az a felhívásban előírták. Az ajánlatot ezért érvénytelennek kell nyilvánítani a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján, vagy elegendő, ha az ajánlat beérkezésének módjáról jegyzőkönyvet vesz fel az ajánlatkérő, és a bontáson is ismerteti a beérkezés módját, egyebekben pedig úgy jár el, mintha szabályosan érkezett volna meg az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattal kapcsolatos érvénytelenségi okokat a Kbt. 71. §-ának (1) bekezdése tartalmazza az alábbiak szerint:A hivatkozott rendelkezés értelmében az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha- azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Ajánlat átvétele arra nem jogosult személy által

Kérdés: Átvették a személyesen benyújtott ajánlatunkat, de utóbb az ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy aki átvette, az a személy erre nem volt jogosult, emiatt az ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Jogszerű ez az eljárása?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő eljárása teljes mértékben jogszerűtlen, feltéve hogy az ajánlattevő az ajánlati felhívásban megjelölt címen és helyen nyújtotta be ajánlatát.A felhívásban ugyanis az ajánlatkérőnek pontosan meg kell adnia az ajánlat benyújtásának helyét. Amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Kizárás és érvénytelenné nyilvánítás kapcsolata

Kérdés: Amennyiben egy eljárásban az értékelési szakaszban kiderül, hogy egy ajánlattevő a kizáró okok hatálya alá esik, mi a követendő eljárás? A Kbt. 88. § (2) bekezdésének a) pontja szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az ajánlattevőt. A Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az ajánlattevőt kizárták. Eszerint a kizárásnak meg kell előznie az érvénytelenné nyilvánítást (időben), vagy az történhet egy időben - például az írásbeli összegzésben?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az értékelési szakasz egyik legfontosabbrésze, amikor az ajánlatkérő által felállított bírálóbizottság megvizsgálja azajánlatok érvényességét. E vizsgálat során a Kbt. 88. §-ának (1) bekezdésébenfelsorolt érvénytelenségi eseteket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.