Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

30 találat a megadott ajánlat érvénytelensége tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Eljárás aláírás nélküli árazott költségvetés benyújtása esetén

Kérdés: Építési beruházás esetében az ajánlattevő által benyújtott árazott költségvetésen nem található aláírás. Az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás keretében felhívta az ajánlattevőt az aláírás pótlására, de ezt az ajánlattevő nem tette meg. Így sem tekinthető formai hiányosságnak az aláírás hiánya az árazott költségvetés tekintetében? (A közbeszerzési dokumentációban elő volt írva az árazott, cégszerűen aláírt költségvetés.)
Részlet a válaszból: […]végzi, ugyanakkor nem áll fenn ugyanez a vélelem az azonosítás nélkül feltöltött dokumentumok vonatkozásában. Ebben az esetben véleményünk szerint az aláírásnak nem formai jelentősége van. Ezt erősíti a Kbt. 41/A. §-a, amely (4) bekezdésében kifejezetten utal arra, hogy űrlap kitöltése esetében a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni az űrlapot.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés alapján az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő szervezet vagy - az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő esetében - a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4678

2. találat: Árazott költségvetés fájlformátuma miatti érvénytelenség

Kérdés: Ha .xls formátumban nem töltöttem fel az árjegyzéket, érvénytelen lesz az ajánlatom? (Egy 2021-es ügyben azt láttam, hogy ez tartalmi kérdésnek minősült, és így érvénytelen lett az ajánlat.)
Részlet a válaszból: […]fájlformátuma - beleértve a költségvetés többfajta fájlformátumban történő benyújtását is - tekintetében sem a Kbt., sem a Kbt. végrehajtási rendeletei nem tartalmaznak olyan formai előírást, amely alapján az ajánlatkérő jogszerűen érvénytelenné nyilváníthatja a kérelmező ajánlatát.Fentiekkel kapcsolatban a Döntőbizottság rámutat arra, hogy a jogorvoslatban vizsgált ajánlati hiba formai, illetőleg nem formai, tartalmi jellegének elhatárolása szempontjából az bír jogi relevanciával, hogy az ajánlatkérő mely dokumentumokra, nyilatkozatokra vonatkozóan írta elő az elektronikus dokumentum informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeit, különös figyelemmel az ajánlati kötöttségre.Az érintett esetben ugyanis a kérelmező a hiánypótlás során a "3_xls_KV.zip" fájlt töltötte fel az EKR-be, amely elektronikus dokumentum mérete 22 byte volt, és megállapítható, hogy nem tömörítési hiba lépett fel, hanem egy teljesen üres, .zip formátumban tömörített fájlt nyújtott be a kérelmező.Ezt a hiányosságot hiánypótlással sem sikerült érvényessé tenni.Érdekes kitétele a döntésnek, mely szerint az .xls formátumban benyújtandó költségvetéshez az ajánlatkérő mind az érvényességi vizsgálat, mind az értékelés körében önálló funkciót rendelt, ennélfogva az annak benyújtására előírt ajánlatkérői követelmény nem pusztán formai, hanem többlettartalommal rendelkezik. "Amennyiben az ajánlat e dokumentumot nem tartalmazza, az nem minősíthető pusztán a Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése szerinti, az elektronikus dokumentumra előírt informatikai jellemzővel kapcsolatos formai hibának, még abban az esetben sem, ha a kérelmező a szakmai ajánlatát a .pdf formátumú dokumentummal megtette."Ennek megfelelően tehát, ha egy adott formátumhoz az ajánlatkérő valamely funkciót rendel, úgy a formátum tartalmi követelménnyé változik abban az értelemben, hogy hiánya eredményezhet érvénytelenséget. Ebben az érintett esetben az ajánlatkérő előírta, hogy az .xls fájlformátumú dokumentum alapján, az MS Excel program alkalmazásával fogja azt ellen­őrizni, hogy az ajánlattevők a szakmai ajánlatukat az ajánlatkérői és a jogszabályi előírásoknak megfelelően készítették-e el. Az ellenőrzést pedig nem a .pdf formátumú, hanem az .xls formátumú dokumentummal fogja elvégezni. "Az .xls fájlban található[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4675

3. találat: Kismértékű elírás a felolvasólapon

Kérdés: Miért okoz gondot, ha kismértékű elírás történik egy ajánlat felolvasólapján, ugyanakkor a következő ajánlattevő ajánlata lényegesen magasabb? (Átnéztem több felolvasólappal kapcsolatos DB ügyet, de nem láttam olyat, ami ebben segítene.)
Részlet a válaszból: […]ebben a formában az eltérés mennyiségének nincs jelentősége. Például a D. 428/2020. számú esetben a Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő arra vonatkozó előadását, amely szerint a tárgybani esetben a Kbt. 71. § (11) bekezdése szerinti számítási hiba javítása keretében lehetett volna a felolvasólapon szereplő adatot korrigálni. A Döntőbizottság rámutatott arra, hogy számítási hiba abban az esetben keletkezik az ajánlatban, ha az ajánlattevő valamely matematikai művelet elvégzése során helytelen eredményre jut. Jelen esetben azonban nem számítási hiba történt, ugyanis az ajánlattevő által az ajánlata részeként becsatolt árazott költségvetésben az egyes tételek alapján mind a bruttó, mind a nettó ár helyesen lett összeadva, de az ajánlattevő ezt a helyes összeget - elírás folytán - nem megfelelően tüntette fel az ajánlat felolvasólapján."Az (...) Kft. a felolvasólapon azt jelölte meg, hogy az egyösszegű nettó ajánlati ára nettó 43.473.869.- Ft, míg a beárazott költségvetés főösszesítőjében az szerepelt, hogy a munkák nettó ára 43.473.590.- Ft."Ebben az esetben is kismértékű az elírás, melyet függetlenül kell kezelni a következő ajánlat mértékétől, vagy éppen az elírás jellegétől (bruttó összegben történik, vagy a nettó összegben). Ténykérdés, hogy uniós forrásból finanszírozott projekt esetében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4611

4. találat: Ajánlat újraszámolásának számítási hibaként kezelése

Kérdés: Az ajánlatkérő kiküldött minden ajánlattevőnek egy számítási hiba javítására vonatkozó felhívást úgy, hogy vélhetően az árazatlan költségvetésből kimaradtak sorok, és ezeket kívánta beleérteni saját számításaival alátámasztva. Hibázunk-e, ha benyújtjuk? Nem lehetnek-e ennek hátrányos következményei? Milyen formában tegyük meg a javítást? Maradjon számítási hiba, vagy inkább hiánypótlás legyen az EKR-ben eljárási cselekményként kiválasztva?
Részlet a válaszból: […]ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel - a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével -, felhívja az ajánlattevőt annak javítására. A számítási hiba javításának az eredményét az ajánlatkérő akként állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló - adatot. Ha a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen.Sajátos, hogy ennek hiányában az ajánlatkérő vélhetően az ajánlat érvénytelenségét állapítja meg, mely a 71. § (11) bekezdéséből következik. Mivel azonban ez valójában nem számítási hiba javítása, hanem az ajánlatok jogszerűtlen módosítása, mely az ajánlatkérő azon döntéséből ered, hogy az eljárási dokumentumokat a bírálat során változtatja, így nem tekinthető számítási hibának.Amennyiben az ajánlattevő nem végzi el a javítást, úgy jogszerűtlenül érvénytelenséget állapíthatnak meg, de egyéb következménye nem lesz az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4519

5. találat: Ajánlatot érvénytelenné nyilvánító döntés megtámadhatósága

Kérdés: Az ajánlatunk érvénytelen lett, míg a versenytársunk hasonló aránytalanul alacsony ár ellenére mégis nyerhetett. Meg lehet-e támadni a döntést?
Részlet a válaszból: […]a közbeszerzést mégis megnyerhetné. Ebből következően a nyertes ajánlat érvényességének kérdésében, annak jogszerűségi vizsgálatának Döntőbizottság által hozott eredménye nem hat ki közvetlenül a kérelmező jogi és ténybeli helyzetére, jogainak és kötelezettségeinek körén nem változtat, amelynek alapján az igényérvényesítési jogosultsága az általa előterjesztett kérelmi elemek vonatkozásában nem áll fenn.A Döntőbizottság rámutat arra is, hogy a kérelmezői állásponttal szemben nem szükségszerű, hogy az ajánlattevő új közbeszerzést írjon ki, mert például dönthet másik érvényes ajánlatot tevő nyertesként való kihirdetéséről, vagy a beszerzés mellőzéséről is. "Ebből az következik tehát, hogy ezek a választási lehetőségek csak eshetőlegesek, ezért a kérelmező e tekintetben fennálló érdekeltsége legfeljebb közvetettnek minősül, márpedig ez a joggyakorlat szerint az ügyfélképesség megállapításához nem elegendő." (Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.036/2003/5. és Legfelsőbb Bíróság Kf.III.37.539/2001/4. számú ítélete.)A Döntőbizottság szerint ezen az sem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4455

6. találat: Szakemberekkel kapcsolatos hiánypótlás új szabálya

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a szakember hiánypótoltatására vonatkozó rendelkezés változik, de véleményem szerint ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne szakembert hiánypótolni. Mi az új értelmezés lényege?
Részlet a válaszból: […]ajánlattevő által pótolt szakember adatait veheti figyelembe, a hiánypótlás ilyenkor is csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását.Ha- a 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez bemutatott szakemberekre vonatkozó, a felolvasólapon feltüntetett adat és az ajánlatban a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között - a b) pontban foglaltaktól eltérő - ellentmondás van, és nem sikerül felvilágosítás vagy a már bemutatott szakemberre vonatkozó dokumentum hiánypótlása keretében a felolvasólapon feltüntetett adatot alátámasztani, az ajánlatkérő az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítja;- a felolvasólapon feltüntetett adat és a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között olyan ellentmondás áll fenn, hogy a felolvasólapon szereplő adat az értékeléskor kevésbé kedvező, az értékeléskor a felolvasólapon szereplő adatot kell figyelembe venni - a) és b) pontok.Fenti módosítás kiemeli a felolvasólapot, és előnyben részesíti azt két esetben. Egyrészt akkor, amikor a felolvasólap és az ajánlatban a szakemberre vonatkozó dokumentum között ellentmondás van, melyet hiánypótlás keretében van lehetőség feloldani. Ennek hiányában az ajánlat érvénytelen.Amennyiben a felolvasólap és a szakemberre vonatkozó dokumentum tartalma között olyan ellentmondás van, mely szerint a felolvasólap gyengébb, a felolvasólap[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4446

7. találat: Ajánlat érvénytelensége beárazatlan tételek esetén

Kérdés: Érvénytelen-e az ajánlat, ha az ajánlattevő nem minden tételt árazott be, azaz néhány tétel anyag- és díjköltsége is nullásan szerepel? A) esetben az ajánlati felhívás kifejezetten rögzíti az érvénytelenségi esetet, B) esetben nem rendelkezik az ajánlati felhívás/dokumentáció. Milyen következménye lehet annak, ha az ajánlatkérő az eljárás során nem tett fel kérdést a nullás tétellel kapcsolatban?
Részlet a válaszból: […]a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében.Fentiek alapján jogos tehát, hogy egyes sorok nullás anyag- és díjköltsége feltűnik az ajánlatkérőnek. Ezt erősíti az Európai Unió Bírósága C-599/10. számú döntése."...a 2004/18 irányelv 55. cikke értelmében, ha egy adott szerződés esetében az ajánlatok az áruhoz, építményhez vagy szolgáltatáshoz képest kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaznak, az ajánlatkérő - mielőtt elutasítaná ezeket az ajánlatokat - "írásban megkéri az ajánlat általa lényegesnek ítélt alkotóelemeinek jellemzőit".E kógens rendelkezésekből egyértelműen következik, hogy az uniós jogalkotó elő kívánta írni az ajánlatkérők számára, hogy ellenőrizze a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok alkotóelemeit azáltal, hogy arra kötelezte, hogy a részvételre jelentkezőktől kérje az ajánlat komolyságának bizonyítását..."Tekintettel arra, hogy az érintett tételt akár más soron is elszámolhatta az ajánlattevő, vagy akár valóban nulla értéken szerette volna szerepeltetni, mert más módon finanszírozza a tevékenységet, az ajánlatkérőnek rá kell kérdeznie erre, még abban az esetben is, amikor teljesen nyilvánvaló, hogy más módon nem elszámolható a tétel. A Kbt. 72. §-ának (2) bekezdése felsorolja azokat a szempontokat, melyet segíthetnek az indokolás értékelésében.A 72. § (2) bekezdés szerint az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen:- a gyártási folyamat, az építési beruházás vagy a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára,- a választott műszaki megoldásra,- a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire,- az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás vagy szolgáltatás eredetiségére,- a 73. § (4) bekezdése szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek való megfelelésre, vagy- az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségérevonatkozik - a)-f) pontok.Amennyiben elvi értelemben a műszaki megoldás nem igényli az érintett tételt, akár az indokolás el is fogadható, így az ajánlatkérő megbizonyosodhat arról, hogy egyszerű hiba az ajánlatkérő részéről a nulla érték, vagy pontatlan és nagyvonalú ajánlattétel eredményeként nyújtották be az ajánlatot az utalt paraméterekkel.Ha a törvény 72. §-ának (2) bekezdése értelmében nem igazolható a nulla tartalom, keresztfinanszírozás nem elfogadható, hiszen ezért kérte az ajánlatkérő az adott sort beárazni, így jogszerűen lehetőség van az ajánlat érvénytelenségének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4354
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Ajánlati biztosíték megfizetéséről szóló igazolás elmulasztásának következménye

Kérdés: Beleírhatok olyan kitételt egy felhívásba, hogy ha nem nyújtja be az ajánlattevő az ajánlati biztosíték megfizetéséről szóló igazolást az ajánlattételkor, akkor ajánlata érvénytelen?
Részlet a válaszból: […]megállapítani, javasoljuk, hogy ne az általános érvénytelenséget, hanem a Kbt. 73. § (6) bekezdésének érvénytelenségi okát jelezze eljárási dokumentumaiban az ajánlatkérő.A hivatkozott rendelkezés b) pontja értelmében az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen különösen az
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4318

9. találat: Eljárás olvashatatlan ajánlat esetén

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha az elektronikus ajánlat, melyet benyújtottunk, az ajánlatkérő által nem olvasható, de mi küldőként el tudjuk olvasni?
Részlet a válaszból: […]EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum eleget tesz a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az egyéb okból nem olvasható, illetve nem jeleníthető meg, az ajánlattevőt fel kell hívni az ajánlat olvashatóságához és megjeleníthetőségéhez szükséges szoftver megnevezésére. Az ajánlatkérő - ha a közbeszerzési dokumentumokban eltérően nem rendelkezik - csupán általánosan hozzáférhető, ingyenes vagy szabad szoftvert köteles igénybe venni az ajánlatok olvasásához és megjeleníthetőségéhez az ajánlattevő előbbi nyilatkozata alapján. Amennyiben a dokumentum tartalma ezt követően sem határozható meg, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be, és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni.A fenti szabályok alapján - kissé leegyszerűsítve - három alapesetet különböztethetünk meg a következők szerint:- ha a dokumentum nem felel meg az informatikai formai követelményeknek, de olvasható, megjeleníthető - hiánypótoltatható;- ha a dokumentum nem felel meg az informatikai formai követelményeknek, és nem olvasható, megjeleníthető - olyan, mintha nem nyújtották volna be azt;- ha a dokumentum megfelel az informatikai formai követelményeknek, de nem olvasható, megjeleníthető - felhívás a szoftver megnevezésére, majd ezt követően úgy kell eljárni, mintha nem került volna a dokumentum benyújtásra.Ha tehát az ajánlattevő képes olvasni a dokumentumot, de az ajánlatkérő nem, akkor valójában mindhárom esetre fel kell készülnie. Az első esetben, ha az ajánlattevő más formában nyújtotta be az ajánlatát, mint ahogyan az ajánlatkérő azt kérte, de az ajánlat olvasható (például Word helyett pdf-ben), úgy a hiánypótlás ellenére is érvényes az ajánlat, hiszen olyan formai kérdésről van szó, melynek fennállása esetében alkalmazható a Kbt. 73. §-ának (1) bekezdése, mely a következők szerint szól:Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4150

10. találat: Szerződéses tartalom visszautasítása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő egy olyan szerződéses tartalomról akar tárgyalni, mely az anyavállalat számára nem elfogadható. A know-how rendelkezésre bocsátásáról van szó. Ebben az esetben megfelelően járunk-e el, ha már az első ajánlatban visszautasítjuk, és nem tekintjük tárgyalási alapnak az ajánlatkérő "ötletét"? Tárgyalásos eljárásnál megtehetjük-e ezt, hiszen nem áll be az ajánlati kötöttség az eljárás során?
Részlet a válaszból: […]feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan.A kérdésben foglalt javaslat feszegeti a határokat, hiszen nem fogadja el az ajánlattevő a dokumentáció feltételrendszerét, a tárgyalás feltételeit megkérdőjelezve elutasítja az ajánlatkérő tárgyalás lefolytatásával kapcsolatos szabályait. Teszi ezt annak ellenére, hogy a tárgyalás során lehetősége van az ajánlattevőnek visszautasítani a know-how-ra vonatkozó ajánlatkérői "ötletet". Az ajánlatban történő visszautasítás véleményünk szerint az ajánlat érvénytelenségéhez vezet, mivel a tárgyalás egy tartalmi elemének előzetes visszautasításával az ajánlat nem felel meg a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételeknek. Ez a kijelentés ugyanakkor nem reparálható, hiszen nem hiányosság, nem is félreértés, amit az eljárás folyamán tisztázni lehet, továbbá a tárgyalásra is csak érvényes ajánlat bocsátható, mely érvényességi követelménynek az alábbi jogszabályhely, a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja szerint az ajánlat nem felel meg.A Kbt. 73. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4106
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést