Elhúzódó szerződéskötés

Kérdés: Az egyik közbeszerzési eljárásunk bírálata és a szerződéskötési folyamat nagyon elhúzódott. A nyertes ajánlattevő a szerződéskötés egyeztetése során jelezte, hogy szeretné az árakat a vonatkozó inflációs rátával korrigálni. Emiatt kérdezzük még szerződéskötés előtt, hogy mikor lehet először az árakat indexálni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 131. § (5) bekezdése alapján a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége automatikusan meghosszabbodik az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától számított harminc, építési beruházás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 15.

Kiegészítő tájékoztatás jelentősége

Kérdés: Egy vállalkozási szerződésünk teljesítése kapcsán vita van a megrendelő és közöttünk az egyik teljesítési feltétel értelmezésében. A megrendelőnk egy kiegészítő tájékoztatásra adott válaszára hivatkozik a vitás pont kapcsán. Valóban lehet egy kiegészítő tájékoztatásra hivatkozni a szerződés teljesítésekor?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatásnak érdemi szerepe van nemcsak az ajánlattétel során, hanem a szerződés teljesítési szakaszában is. Bár a szerződés az esetek többségében egy rövidebb aláírt dokumentum, de valójában a közbeszerzési eljárás teljes iratanyaga a részét képezi....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Referenciatermék megajánlása

Kérdés: Egy árubeszerzéses közbeszerzési eljáráson indultunk. Az eljárásban ugyanazt a terméket ajánlottuk meg, mint amit az ajánlatkérő referenciatermékként megjelölt. Ezért nem is csatoltunk részletes táblázatot a termék paramétereiről, csak nyilatkoztunk, hogy ugyanazt ajánljuk. Az ajánlatkérő érvénytelenítette az ajánlatunkat a szakmai ajánlat hiánya miatt. Kérdésünk, hogy ez jogszerű döntés volt?
Részlet a válaszából: […] A referenciatermék mint példa megadása gyakran alkalmazott – bár jogszabály szerint kivételes – eszköze az ajánlatkérőknek, hogy a beszerzési igényüket pontosítsák, az ajánlattétel könnyebbé és egyszerűbbé váljon, ugyanakkor a szakmai ajánlat megléte, a szakmai ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

Alvállalkozó megváltoztatása

Kérdés: Elnyertünk egy kivitelezési szerződést. Az ajánlatunkban megneveztünk néhány alvállalkozót, amelyek közül az egyiket szeretnénk lecserélni egy másik alvállalkozóra. Az összegezést megkaptuk az ajánlatkérőtől. Már szólhatunk az ajánlatkérőnek az alvállalkozócseréről?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 131. § (5)–(6) bekezdései alapján az összegezés megküldését követően a nyertes ajánlattevő és az összegezésben megjelölt második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége az összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Egyoldalú szerződésmódosítás

Kérdés: Az ajánlatkérő szeretné meghosszabbítani egy karbantartási szerződésünk időtartamát. Mi ezt nem szeretnénk, mert a piaci árváltozások miatt a szerződéses árakat már alacsonynak tartjuk. Elutasíthatjuk az ajánlatkérő hosszabbításra vonatkozó döntését?
Részlet a válaszából: […] A szerződés időtartamára vonatkozó egyoldalú szerződésmódosítás jogszerűsége több tényező függvénye.Elsőként a szerződés tartalma az irányadó annak eldöntésében, hogy az ajánlatkérő jogosult-e, és ha igen, akkor hogyan és milyen feltételekkel jogosult a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Jogutód szerződéskötési kötelezettsége

Kérdés: Jogutódja vagyunk egy olyan cégnek, amely közbeszerzési ajánlatkérőnek minősült. Jogelődünknél két uniós értékű közbeszerzési eljárás volt folyamatban, a nyerteseket kiértesítették, de a szerződés megkötésére nem került sor. Kérdésünk arra irányul, hogy meg kell-e kötnünk a közbeszerzési szerződéseket, vagy mentesülhetünk valamilyen okból? Az a helyzet, hogy a szerződések pénzügyi forrása nálunk nem biztosított.
Részlet a válaszából: […] Jogutódlás esetén a Kbt. 139. § vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni. A 139. § (3) bekezdése rendelkezik a kérdés szerinti esetről. A rendelkezés maga eléggé szűkszavú, mindösszesen azt tartalmazza, hogy „az ajánlatkérőként szerződő fél személyében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Szerződéskötési határidő elmulasztása

Kérdés: Uniós közbeszerzési eljárásban nyertesként kerültünk kihirdetésre. A szerződéskötéshez benyújtottuk az ajánlatkérő által kért dokumentumokat, de a nyári szabadságok miatt a szerződéskötés megcsúszott. Az a kérdésünk, hogy az aláírás késedelme alapul szolgálhat a szerződésben vállalt első részteljesítési határidő módosítására?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán utalunk a Kbt. 131. §-ában foglaltakra, amely rendelkezések szerint a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától számított 30 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Hiánypótlás szakember megnevezése esetében

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem állásfoglalásukat. A Dezső-féle közbeszerzési kommentárban olyan magyarázat szerepel, mely szerint a jogorvoslati fórum gyakorlata jó ideig következetes volt abban a tekintetben, hogy – a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti hiánypótlási korlátra figyelemmel – nem engedett hiánypótlást sem a szakember megnevezésének elmaradása, sem az alátámasztó dokumentum hiánya esetén, mivel ezeket szakmai ajánlatnak tekintette (lásd például a Közbeszerzési Döntőbizottság D.339/15/2017. vagy a D.358/9/2017. számú határozatait). A Döntőbizottság a magyarázat értelmében 2019-től kezdődően aztán eltérő megközelítést kezdett alkalmazni, amelynek lényege az, hogy nem tekintette a Kbt. 3. § 37. pont szerinti szakmai ajánlat körébe tartozónak sem a szakemberekkel kapcsolatos részszempont tekintetében tett ajánlatot, sem a szakember megnevezésének, illetőleg az ajánlati tartalomhoz kapcsolódó, annak ellenőrzéséhez szükséges, az ajánlat valóságtartalmának igazolása céljából becsatolt dokumentumokat, és erre figyelemmel ezek tekintetében a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti korlátot sem látta alkalmazhatónak. A hivatkozott döntés a Közbeszerzési Döntőbizottság D.356/15/2019. számú határozata, amelyben az ajánlatkérő nem kérte a bevonni kívánt szakember megnevezését. Amennyiben egy eljárásban az alkalmassági követelményként és/vagy értékelési szempontként meghatározott szakember megnevezését és önéletrajzát is kérte az ajánlatkérő, jogszerűen nyilvánítja-e érvénytelennek azt az ajánlatot, amely nem tartalmazza a szakember megjelölését?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott D.339/15/2017. döntés esetében értékelési szempont volt az érintett szakember tapasztalata, ahol a hiánypótlást nem engedte az ajánlatkérő.A jelen esetben a Kbt. 71. § (8) bekezdés a) pontja alapján a hiánypótlás a Kbt. 2. § (1)–(3) bekezdésében foglalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Gyártó ajánlattevőként

Kérdés: Közbeszerzési eljáráson indultunk, amely eszközbeszerzésre vonatkozik. A bontási jegyzőkönyvből megtudtuk, hogy az általunk ajánlott terméket gyártó vállalat is ajánlatot tett. Emiatt a mi ajánlatunk most érvénytelennek minősíthető?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. rendelkezik a többes megjelenés tilalmáról, amely szerint a verseny tisztaságának megőrzése érdekében a gazdasági szereplők egyidejűleg milyen szerepkörben vehetnek részt a közbeszerzési eljárásban. A Kbt. 36. § (1) bekezdése alapján egy ajánlattevő a) nem tehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Nem megfelelő szakember előírása

Kérdés: Lehet-e helyettesíteni a teljesítés alatt azt a szakembert, akit hibásan kért az ajánlatkérő (építészt kért építőmérnök helyett)?
Részlet a válaszából: […] Az eljárást megindító hirdetményben kerül közzétételre az az alkalmassági követelmény, mely a szakemberre vonatkozó részleteket tartalmazza. Ezt egészítheti ki az eljárási dokumentáció. Az alkalmassági követelményrendszer köti az ajánlatkérőt és az ajánlattevőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.
1
2
3
23